Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

222 Kubinyi András ő ugyanis a rektor mellett kimutathatóan a viceiudex szerepét töltötte be." Más adatunk is van arra, hogy ebben az időben a rektor távolléte vagy akadályoztatása esetén a város okleveleit az albíró „iudex" cím alatt bocsátotta ki.

100 Nem ismert továbbá Csánki egy olyan adatot, amely igazolja, hogy Kunclin apja János a szóban forgó Kunc ispán fia volt.

101 Bár a Kunc és Kunclin keresztnév több egykorú budai családban, így az említendő Megerdorfereknél is előfordul, mégis nagy valószínűséggel azonosíthatjuk Kunc ispánt az 1292. évi budai tanács egyik Kunc nevű tagjával. (A másik Petermann apja az examinatornak vagy Prennernek nevezett Kunc ispán volt.

102

) Mivel 1323-ban János nevű fia már felnőtt, ispán — különben, mint láttuk, a Wernerfiak egyik rokona —

103 apja, a bíró viselt

104 Kunc viszont nyilván már nem él, 1292-ben már tanácstagnak kellett lennie. Neve majorjával kapcsolatban tűnik elénk, amelyhez később egy várbeli, Olasz utcai ház is tartozott.

108 Akkor azonban már nem a Kunc család birtoka. Annak ellenére, hogy korábban nem lehet igazolni a ház és a major összetartozását, mégsem tartjuk lehetetlennek, hiszen ellenkező adat sincs. Ebben az esetben egy vári házhoz tartozik a majorság: és úgy, mint a bányavárosokban fenn láttuk,

106 a belvárosi házak tulajdonosai között lett a város külterülete is felosztva. Ez esetben Budán is feltételezhető egy valamiféle „konzorcium" megléte, és akkor a Kunc család nyilván az alapítókhoz, az első patríciusi csoporthoz tartozott. Ha ez a feltevésünk igaz, akkor az 1292-ben esküdti tisztet betöltő Kunc nem a család első budai tagja; pedig még így is azonban a család négy egyenes fiági generációját tudjuk a város vezetőségében kimutatni. Talán az 1292-es Kunc apja az a Kunc fia Kunclin lehetett, aki az 1260-as években tartozott a főváros tekintélyes polgáraihoz.

107 Bár a név gyakori Budán, úgy látszik mégis, hogy ebben a családban különösen ragaszkodtak hozzá. Hitelesen azonban a család csupán az 1292-es Kunc ispántól vezethető le. Két fia volt, Rubin ispán és János ispán.

108 A Rubin név igen tanulságos. Ez ugyanis a francia Robinnal azonos,

109 és az esztergomi latinok között volt szokásos.

110

. Budán is előfordul: 1276-ban Rubin fia Márton olasz tolmács, tehát feltehetően nem német származású.

111 A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a Kunc család valamelyik esztergomi latin családdal, talán a vallon Petrus collicapo leszármazottaival sógorosodott össze. Ott is megtaláljuk a Jakab keresztnevet és Walter budai rektor családjával is sógorságban álltak.

112 Rubin ispán ága kénytelen volt részét eladni a másik ágnak, amelynek jóval nagyobb szerepe lett Buda kormányzatában is. Mint láttuk, Kuncot, fiát Jánost és unokáját Kunclint —mindhárman ispánok — bírónak nevezik az oklevelek. János fia Kunclin 1329 és 1347 között legalább kilenc ízben mutatható ki a tanácsban, és ez alatt háromszor mint viceiudex.

113 Fia, Mihály követte apját, 99 Uo. 687—689. — Az 1333-as (Csánkinál a fejregesztában tévesen 1330) oklevél Kunc fia János fia Kunclint „concivi nostro et iudici"-nek nevezi. (Uo. 720—721. és MonStrig. III. k. 222— 223.) Hogy nem lehetett aktív bíró, sőt tanácstag sem, azt az oklevél intitulatioja is bizonyítja: a rektorral az élén felsorolja a teljes tanácsot név szerint. A „iudex" kifejezés valószínűleg korábban betöltött (al-)bírói funkciójára utal. Későbbi, a rektor melletti viceiudexságára maradt adat: 1341: Veszp. kpt. hh. lt. Instr. regn. P. 238. — 1345: OL. Fkgy.Révaycsaládlt.Doc.div.fam.Fasc.

I.nr. 10. 100 1329. október 31-én Buda a rektor nevében ad ki oklevelet (MonStrig, III. k. 150), míg egy hónappal később, november 29-én a rektor birtokügyében Tilmann ispán mint iudex, de csak tizenegy esküdt neve olvasható az intitulatioban. Dl. 2568. 101 Hogy Kunc fia János fia Kunclin nagyapja, Kunc azonos személy Rubin ispán apjával, Kunccal, azt igazolja Észt. kpt. mag. lt. Lad. Fundationalia 1. b. • 102 BpOkl. I. k. 283. — Tévedtem, amikor azonosítottam a majortulajdonos Kunc ispánt Prenner Kunccal. Kubinyi, 1971, 453. 103 Ld. fenn, 92, 96. j. 104 Csánki, 1906, 687. 106 Uo. 692. skk. 106 Paulinyi, 1971, 549. skk. 107 BpOkl. I. k. 72. 108 Csánki, 1906, 687. skk. — Hogy János ispán Rubin ispán testvére és így Kunc fia volt,, arra ld. fenn, 101. j. — Az, hogy Rubin fia Jakab János fia Kunclint nagybátyjának („carissimo patruo suo") nevezi (uo. 689, 721.), elírás, atyai ágú unokatestvért értette alatta. 109 Schünemann, é. n. 109. 110 Uo. 106—107. vannak összeállítva a Rubinokra vonatkozó adatok. 111 MonVesp. I. k. 200—201. stb. 112 Zolnay, 1960 (Az esztergomi latinusok), 158—159, 164. 113 1329/30: Dl. 2568. — 1341: Veszp. kpt. hh. lt. Instr. regn. fam. P. 238. — 1342/43: Dl. 3554. — 1343/44: MonStrig. III. k. 515.— 1344/45: uo. 539. — 1345/46: OL. Fkgy. Révay család lt. Doc. div. fam. fasc. I. nr. 10. — 1346/47: MonStrig. III. k. 619. — 1347/48: Dl. 3926.