Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
216 Kubinyi András kozó adatok egybevetéséből következtetnek az egész intézmény történetére. 45 Mi is alkalmaztuk ezt a módszert intézménytörténeti munkákban. 46 Külföldön sem ismeretlen ez a módszer, főleg társadalomtörténeti kérdések vizsgálatánál alkalmazzák. 47 Minél nagyobb számú adatot gyűjtünk össze az egyes személyekre, annál valószínűbb, hogy ezek az adatok alkalmasak a genealógiai összefüggések kimutatására, és ez pedig lehetővé teszi a házassági kapcsolatok körének meghatározását. Ennek a jelentőségét joggal emelte ki H. Mitgau, aki a patríciátus házassági kapcsolatainak körét mint „társadalmi beltenyészetű zárt házassági kört" határozta meg. 48 A középkorban az egyének igyekeztek saját társadalmi rétegükön belül házasodni, egy házassági kapcsolat létrejötte tehát az esetek többségében lehetővé teszi egy ismeretlen társadalmi helyzetű házastárs szociális hovatartozásának valószínűsítését. 49 Az esetek nagy száma viszont valamely város vezetőrétegének a környező világban elfoglalt társadalmi helyzetére vethet fényt. Néhány évvel ezelőtt kísérletet tettünk arra, hogy megvizsgáljuk Buda és Pest polgárságának családi összeköttetéseit a XV— XVI. század fordulóján. Ez a vizsgálat lehetővé tette annak megállapítását, hogy a magyar és a német polgárság egyrészt, a városi vezetőréteg és a középpolgárság másrészt élesen elvált egymástól, hiszen alig jött létre köztük házassági kapcsolat. A budai német vezetőréteg saját magával és más városok, beleértve az egész délnémet nyelvterületet, hasonló társadalmi helyzetű és anyanyelvű családaival, míg a magyar patríciátus ugyancsak saját körén belül, de ezenkívül a magyar középnemességgel is házasodott. 50 Ez utóbbi a patríciátus társadalmi súlyát mutatja ugyan, a németek családi kapcsolatai viszont a patríciátus másik felének a magyar feudális uralkodóosztállyal való esetleges szembenállására is engedhetnek következtetni a délnémet kereskedelmi tőkétől való függésen kívül. Már fentebb is utaltunk arra, hogy a korábbi helyzet más volt. Egy 1970-ben megjelent rövid cikkünkben a XIV. század első fele budai patríciátusának családi összeköttetéseit vizsgáltuk meg. 51 Az akkori német patríciátus nem zárkózott el a magyar közép-, sőt főnemességgel való házasságtól, és eltérően másfélszáz évvel későbbi jogutódaitól maga is szerzett feudális birtokot. Érdemes lenne annak vizsgálata, hogy mikor és miért változott meg ez a helyzet. Tanulmányunkban ezért igyekeztünk összefoglalni a budai patríciátus családi kapcsolatait, fontosabb családainak történetét és leszármazását a kezdetektől 1470-ig, azaz addig az évig, melynél korábbi tanulmányunkat elkezdtük. Mint ott kifejtettük, a Jagelló-kori vezető családok közül nem ismerünk olyant, amely már Mátyás kora előtt is közéjük tartozott volna, 52 és így a korábbi családok, akiket most vizsgálunk, íiági leszármazottai abban a tanulmányunkban nem szerepelhettek. Végül függelékben néhány kiegészítést adunk az említett tanulmányhoz. 45 Vö. Bónis, 1971, 14—15. 48 PL Kubinyi, 1957, 25—49. — vagy uö\, 1966, 227—291. 47 Ld. pl. Wojtecki, 1971. 48 Mitgau, 1968, 1—25. — Vö. uo. 2: „das Heiraten innerhalb gleichgestellter sozialer Schichten wollen wir ,soziaIe Inzucht' nennen." 49 Maschke h ozzászólása Mitgau előadásához: „Lohnend und auch keineswegs ausreichend untersuchtsinddieEhekreise.DasConnubiummitPatriziembzw.Patriziertöchtern würde die Abgrenzung der zum Meliorat oder Patriziat Gehörigen bzw. der eben in dieses Eintretenden sehr viel genauer hervortreten lassen." Uo. 24. 50 Kubinyi, 1966, 272—284. 51 Kubinyi, 1970, 446—454. 52 Kubinyi, 1966, 275.
