Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 209 Különösen a városok alapításánál játszott szerepe érdekes ennek a rétegnek. Mint ismeretes, a nagy német várostörténész, Fritz Rörig nevéhez fűződik az az elmélet, amely a középkori városok alapításánál egy vállalkozói konzorciumnak tulajdonította a főszerepet. Ennek a konzorciumnak tagjai — vállalkozásuk sikere esetén — töltötték be a tanácstagi helyeket, valamint a városi ingatlanok, különösen a piaci bódék tekintélyes részének tulajdonjogában is részesültek. 19 Rörig elmélete ugyan távolról sem lett mindenki által elfogadva, mégis a második világháborút megelőző időben túlnyomó befolyásra tett szert, hogy később, különösen Luise v. Winterfeld 1955-ben megjelent támadása alapvetően megingassa hitelét. 20 Pedig — 19 Rörig 1928 óta több tanulmányban. Ld. ezeket új kiadásban, Rörig, 1959, 1—35, 36—133, 247—287. stb. 20 v. Winterfeld, 1955, 7—89, sorra vette Rörig érveit, és épp Lübecknél — ahonnan Rörig fő példáját merítette — próbálta azok tarthatatlanságát bebizonyítani, v. Winterfeld bevezetésében (9—20. o.) összefoglalta a kérdés korábbi irodalmát, és itt rámutatott a Rörig-elmélettel szemben már korábban felhozott — viszonylag gyér — ellenvetésekre is. Ezek ellenére a Rörig-féle tézis mintegy a történetírás communis opinio-jává alakult, amire ld. pl. Lerner, 1952, 15, fejezetcímét: „Unternehmerkonsortien gründen Städte." Az ötvenes években azonban v. Winterfeld munkájának megjelenése előtt is kezdtek növekedni a Rörig-féle elmélettel szemben felhozott kétségek. Ld. pl. Planitz, 1954,142. — Dollinger, 1955, 382. o. 1. j. Ma már elvetik általában Rörig elméletét. Vö. Schlesinger, 1970, 37—38. -—Kroeschell, 1972, 283, ezt írja Rörig elméletéről : „Diese zunächst so fruchtbare Hypothese darf freilich heute als widerlegt gelten." Vö. még uo. 297. Lechner, Karl, Die Haimonen. Ein Wiener Erbbürger — Rittergeschlecht des 13. und 14. Jahrhunderts, JbVGWien 15/16 (1959—60). Leder er Emma, A legrégibb magyar iparososztály kialakulása, Sz. 62 (1928). A középkori pénzüzletek története Magyarországon, (1000—1458). Bp., 1932. Lerner, Franz, Die Frankfurter Patriziergesellschaft Alten-Limpurg und ihre Stiftungen, Frankfurt am Main 1952. LtKözl: Levéltári Közlemények. Lukcsics: XV. századi pápák oklevelei, I—II. k. (Olaszországi magyar oklevéltár I— II. k.) Kiadja Lukcsics József, Bp., 1931—1938. Lütge, Friedrich, Der Handel Nürnbergs nach dem Osten im 15/16. Jahrhundert, Beiträge I. k. 1967. Mályusz Elemér, A magyarság és a városi élet a középkorban, Sz. 78 (1944). Az izmaelita pénzverőjegyek kérdéséhez, BudRég 18 (1958). Zsigmond király központosító törekvései Magyarországon, Történelmi Szemle 3 (1960). Budai Farkas László, TBM 15 (1963). Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp., 1971. Maschke, Erich, Verfassung und soziale Kräfte in der deutschen Stadt des späten Mittelalters vornehmlich in Oberdeutschland, VSWG 46 (1959). Matrikel Wien: Die Matrikel der Universität Wien, II/l és HI/1, k. Graz-Köln 1959. Mélanges Vajay : Mélanges offerts à Szabolcs de Vajay Vice-Président de l'Académie internationale d'héraldique à l'occasion de son cinquantième anniversaire, Braga 1971. MIÖG: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Mitgau, Hermann, Geschlossene Heiratskreise sozialer Inzucht, Deutsches Patriziat 1968. MittNürnbg: Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg. Mitteis, Heinrich —Lieberich, Heinz, Deutsche Rechtsgeschichte. Ein Studienbuch, 11. ergänzte Auflage, München 1969. MNy: Magyar Nyelv. Mollay Károly, Sopron vármegye vázlatos története, Sopron és környéke műemlékei 2 , Bp., 1957. Szófejtés és tudománytörténet. Kalmár. MNy 64 (1968). MonStrig: Monumenta ecclesiae Strigoniensis, edd. F. Knauz, L. C. Dedek, I— III. k. Strigonii 1874—1924. MonVatic: Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Vatikáni magyar okirattár. 1/1. k. Bp., 1887.
