Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

206 Kubinyi András vagy azt szerezve maga is a feudális uralkodó osztályhoz tartozott.

10 Természetesen ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy valamennyi középkori város vezetőrétegét nemesi vagy legalábbis miniszteriális eredetű személyek alkották volna, hiszen Sombart ilyen irányú fejtegetésével

11 szemben annak idején Georg v. Below

12 éles kritikát nyilvánított, de ez utóbbit sem fogadhatjuk el fenntartás nélkül. Nemcsak egyes városok esetében, hanem általában is nagyobbra kell becsülnünk v. Belownál a városi vezetőrétegben a nemesi, lovagi elem szerepét, különösen azt, amelyet a városok alapításánál játszottak.

13 10 Unger, 1963, 120—157. — Schwábisch Hall birodalmi városban a patríciátus igazi városi nemesség, amely semmiben sem különbözik a többi nemestől. Wunder, 1956, 33—38; és uő., 1966, 32. skk. — Fleckenstein, 1970, 77—95. — Zientara, 1970, 119—139. — A miniszteriálisok kezdeti szerepére Regensburgban: Bosl, 1966, 167—168. 11 Több művében, amelyeket v. Below a következő j.-ben id. polémiájában részletesen elemez. Különben nagy műve későbbi kiadásaiban: Sombart, 1921, 149—153. is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a város jelentősége kapcsolatban áll az ott lakó feudális urak által felélt földjáradékkal. 12 v. Below, 1926

2

, 472—487. — Uő., 1900, 307: „In den meisten Stádten spielen die Ministerialen gar keine Rolle." 13 Stoob, 1968, 72: „...die ritterliche Dienstmannschaft, derén hoher Anteil am Burgen- und Stádtebau des spát- und nachstaufischen Zeitalters heute eindeutig erkannt ist." — Ezt vallja kitűnő tanulmányában Reincke, 1969, 349, is: „Unternehmendes Bürgertum und unternehmender Niederadel'm innigem Zusammenwirkenl Das ganze 13. Jahrhundert hindurch können wir die Liaison zwischen Grossbürgertum, altem Volksadel und ministerialischem Adél beobachten oder doch wenigstens erraten." Vö. uo. 348—351, 361—363. Eckhart Ferenc, Néhány kiadatlan Árpád-kori oklevél. Fejérpataky emlékkönyv, Bp., 1917. Engel, J. Chr. v., Geschichte des ungrischen Reiches und seiner Nebenlánder, I. k. Halle 1797. Fekete Nagy Antal, A Bethlenfalvi Thurzó-család eredete, Turul 48 (1934). Fleckenstein, Josef, Bürgertum und Rittertum in der Geschichte des mittelalterlichen Freiburg, Freiburg im MA, 1970. Freiburg im MA: Freiburg im Mittelalter. Veröffentlichungen des Alemannischen Instituts Nr. 29, Bühl/Baden 1970. Friederichs, Heinz F., Zur Entstehung des hochmittelalterlichen „Patriziats" in westdeutschen Stádten, Mélanges Vajay, 1971. Fröhlich, Kari, Das verfassungstopographischeBild der mittelalterlichen Stadt im Lichte der neueren Forschung, Die Stadt I. 1969. Kaufmannsgilde und Stadtverfassung im Mittelalter, Die Stadt II. 1972. Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, (Történeti statisztikai kötetek), Budapest 1970. Gerevich László, Gótikus házak Budán, BudRég 15 (1950). Gutkas, Kari, Die Entwicklung des österreichischen Stádtewesens im 12. und 13. Jahrhundert, Die Stádte Mitteleuropas, 1963. Stádte und Márkte im Spátmittelalter, Die Gotik in Niederösterreich. Kunst, Kultur und Geschichte eines Landes im Spátmittelalter, Wien 1963. Gyötfjy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I. k. Bp., 1963. Les débuts de I'évolution urbaine en Hongrie, Cahiers de civilisation médiévale 12 (1969). Haase, Carl, Grundfragen der nordwestdeutschen Stádtegeschichte bis ins 13. Jahrhundert, Die Stádte Mitteleuropas, 1963. HdbHistSt. Deutschland: Handbuch der Historischen Státten Deutschlands, VII. Bd. Bayern. (Kröners Taschenausgabe Bd. 277.) Stuttgart

2 é. n. (Copyright 1965.) HdbHistSt. Österreich: Handbuch der Historischen Státten. Österreich II. Bd. Alpenlánder mit Südtirol. (Kröners Taschenausgabe Bd. 279.) Stuttgart é. n. (Copyright 1966.) Haller, Helmut Frhr. v. Hallerstein, Grösse und Quellén des Vermögens von hundert Nürnberger Bürgern um 1500, Beitráge I. 1967. — — Deutsche Kaufleute in Ofen zur Zeit der Jagellonen, MittNürnbg, 51 (1962). Házi: Sopron szabad királyi város története, 1/1—7, II/l—6, k. közli Házi Jenő, Sopron 1921—1943. Héderváry: A Héderváry család oklevéltára, I. k. Bp., 1909.