Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

204 Kubinyi András sokban csak igen későn jelenik meg,

3 a korábbi vezetőrétegre, amennyiben a fenti ismérvek ráillenek, természetesen szintén alkalmazható. A nehézséget csak az jelenti, hogy a késő feudalizmuskori zárt patríciátus sehol sem mutatható ki abban a zártságban, ahogy azt a későbbi helyzet alapján feltételezhetnénk.

4 Ez viszont lehetőséget nyújt arra, hogy a patríciátus fogalmát tágabb értelemben minden olyan városi vézetőrétegre kiterjesszük, amelyre a középkorban ráillenek azok az ismérvek — vagy azok többsége —, amelyek a későbbi, szűkebb értelemben vett patríciátus korabeli elődei jellemvonásai. Meg kell jegyeznünk mindjárt, hogy a hangsúlyt a „korabeli elődei" szópárra kell helyeznünk, ugyanis a későközépkori polgárság, és ezzel együtt természetesen a patríciátus is, nem azonos jellegű a városok kialakulását közvetlenül követő évszá3 A kifejezés először 1306-ban Brüsszelben jelenik meg, de csak a XVI. században válik általánossá. Vö. Friederichs, 1971, 223, aki különben idézőjelben használja. — Mások is támadják bizonytalansága és többértelműsége miatt ezt a terminust, vö. Zientara, 1970, 119. o. 2. j. — Ld. még Mitteis — Lieberich, 1969, 146. 4 Pl. Nürnbergben a mobilitás, azaz a patríeiátusba kerülés lehetősége a XV. század közepétől kezdett csökkeni, hogy a XVI. század elején tökéletesen megszűnjön. Hofmann, 1966, 73—78. — Vö. Planitz, 1954, 274: „Von einem geschlossenen Patriziat kann für das Hochmittelalter noch nicht gesprochen werden." a bibliográfiában a pontos adatok kikereshetők. Ha a szerzőtől több, ugyanabban az évben kiadott munkát idéztünk, akkor a kiadási év után zárójelben a cím kezdőszavát is feltüntettük. Alapi: Komárom megye levéltárának középkori oklevelei, kiadja Alapi Gyula, Komárom 1917. Album: Album studiosorum universitatis Cracoviensis, tom. I—

II. Cracoviae 1887—1892. Altmann: Regesta imperii XI. Die Urkunden Kaiser Sigmunds (1410—1437). Verzeichnet von Wilhelm Altmann, Bd. I—II, Innsbruck 1896—1900. Amburger, Hannah S. M., Die Familiengeschichte der Koeler. Ein Beitrag zur Autobiographie des 16. Jahrhunderts. MittNürnbg 30 (1931). AnnBp: Annales universitatis scient. Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. AO: Anjoukori Okmánytár. Szerkesztette Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I—

VII. k. Bp., 1878— 1920. Apponyi: A Pécz-nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őriztetett oklevelei, I. k. Bp., 1906. ArchSippfg: Archív für Sippenforschung und allé verwandten Gebiete. * Aussenhandel: Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450—1650. Die ostmitteleuropáischen Volkswirtschaften in ihren Beziéhungen zü Mitteleuropa, hsgg. von Ingomar Bog, Köln—Wien 1971. Bayer. Stádtebuch: Deutsches Stádtebuch. Handbuch stádtischer Geschichte. Bd. V. Bayerisches Stádtebuch, Teil 1. hsgg. von E. Keyser und H. Stoob, Stuttgart — Berlin—Köln—Mainz 1971. Beitráge: Beitráge zur Wirtschaftsgeschichte Nürnbergs hsgg. vom Stadtarchiv Nürnberg, Bd. I—

II, (Beitráge zur Geschichte und Kultur der Stadt Nürnberg Bd. 11 (I—

II.) Nürnberg 1967. von Below, Georg, Probleme der Wirtschaftsgeschichte. Eine Einführung in das Stúdium der Wirtschaftsgeschichte, Tübingen 1926

2

. von Below, Georg, Territórium und Stadt. Aufsátze zur deutschen Verfassungs-, Verwaltungs- und Wirtschaftsgeschichte, (Historische Bibliothek Bd. XI.) München und Leipzig 1900. Berichte der Generalprokuratoren: Die Berichte der Generalprokuratoren des Deutschen Ordens an der Kurie, Bd. II. Péter von Wormditt (1403—1419), hsgg. von Hans Koeppen, (Veröffentlichungen der Niedersáchsischen Archivverwaltung Heft 13.) Göttingen 1960. Bertényi Iván, Szepesi Jakab. A magyar királyi kúriai bíráskodás történetéhez a XIV, században. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest é. n. (1963?) —• — Die stádtischen Bürger und das Gericht der königlichen Anwesenheit im 14. Jahrhundert. Zur Geschichte des Instituts des Landesrichters. (Judex curiae.) AnnBp 11 (1970). Bónis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon, Bp., 1971. Bosl, Kari, Die Sozialstruktur der mittelalterlichen Residenz- und Fernhandelsstadt Regensburg. Die Entwicklung ihres Bürgertums vom 9. bis 14. Jahrhundert, Vortráge 11 (1966). Die Gesellschaft in der Geschichte des Mittelalters, 2. erweiterte Auflage, Göttingen é. n.