Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - IRODALOM - Stier Miklós: Helytörténeti forráskiadványok a felszabadulás és az élet megindulásának időszakából / 171–174. o.

Irodalom 171 HELYTÖRTÉNETI FORRÁSKIADVÁNYOK A FELSZABADULÁS ÉS AZ ÉLET MEGINDULÁSÁNAK IDŐSZAKÁBÓL Az elmúlt években lezajlott nevezetes történeti évfordulók kétségtelenül pezsdítő hatással voltak magára a történettudományra is. Jóleső érzéssel forgathattuk e jubileumi kiadványokat, mert az ünneplés igényelte propaganda-funkción túl bizonyos szaktudományos igényeknek is eleget tevő színvonal jellemezte többségüket. Örömmel üdvözölhettük a helytörténészek több éves tervszerű munkáinak eredményeit is: számos feldolgozás, monográfia, tanulmány, valamint forrásközlemény és dokumentumkötet látott napvilágot az elmúlt években. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára is több megyei levéltár készült évek óta helytörténeti forráskiadvánnyal. Ezeknek a dokumentumköteteknek kétségtelenül az a legfontosabb funkciójuk, hogy a felszabadulás körülményeinek legapróbb mozzanatait is megőrző levéltári iratokat és egyéb dokumentumokat válogatva olyan gyűjteményt tárjanak az olvasó vagy éppen a kutató történész elé, amelyből a valóságot híven tükröző forrásbázis alakulhat ki. Ezek a források az irattermelő szerv (vagy szervek) jellegéből következően adott közigazgatási egység (vagy egységek) területére vonatkoznak, s az adott környezetben lezajló történelmi jelenségek helyi sajátosságait vagy éppen a helység lakosságának sajátos történetét őrzik meg számunkra. Négy megyei levéltár munkatársai állítottak össze olyan dokumentumkötetet, amely szaktudományos szempontból is rangos helyet foglal el legújabbkori forráskiadványaink sorában. Csongrádi történészek és levéltárosok: Fehér István, Lisztes László, Oltvai Ferenc, Rácz János, Ruszoly József, Schneider Miklós és Tóth Béla gyűjtötték össze, válogatták és adták közlésre „Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1944—1945" címmel a négy törvényhatóságban: Csongrád vármegyében, Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú városokban, valamint Csanád vármegye nyugati felében — azaz a mai Csongrád megyében és Szeged megyei Jogú városban — keletkezett iratok és egyéb dokumentumok közlésre érdemesnek ítélt 454 eredeti, eddig nem publikált iratát. Beránné Nemes Éva és Román János: „kz élet megindulása Miskolcon •és Borsodban a felszabadulás után" című összeállításában a város és a megye felszabadulásáról s a felszabadulást követő első négy hónap történetéből találhatunk háromszáz iratot. A Somogy megyei Levéltár igazgatója, Kanyar József „Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944—1945" címmel 99 iratot közöl. Győr-Sopron megyei történészek és levéltárosok: Lengyel Alfréd, Sáry István, Tirnitz József: „Az élet megindulása a felszabadulás után Győr-Sopron megyében" c. kötetükben 272 forrást adnak közre az akkori Győr-Moson, ill. Sopron vármegyék irataiból. Mind a négy kötet szerzőinek, munkatársainak kimondott célja az volt, hogy — többségében — eddig teljesen ismeretlen, fontosabb dokumentum közzétételével az illető terület felszabadulásának és az új élet megindulásának körülményeit hozzák közelebb az olvasóhoz. Az iratpublikálók láthatóan az élet megindulásán — mint a miskolci kötetben meg is fogalmazzák — a teljes élet kibontakozását értették, s kiadványaikban arra törekedtek, hogy a rendelkezésükre álló irat- és dokumentumanyagból valóban sokoldalú képet biztosító, a meginduló élet minden területéről származó •forrásokat sorakoztassanak fel az olvasó elé. Nagyszabású vállalkozás volt mind a négy kötet anyagának összeállítása. Kétségtelen nagy szakmai felkészültséget igényel végül is annak eldöntése, mi az, ami a kötetekbe bekerüljön, s milyen időhatárokon belül. Az egyes megyék helytörténeti sajátosságai, felszabadulásuknak időbeli fáziseltolódása, az új élet megindulását meghatározó országos történeti környezet: mind olyan kérdések, -amelyéket figyelembe kellett venniök a szerzőknek, s amelyekre — mint erre még kitérünk— végül is az egyes kötetek a legkülönbözőbb válaszokat adták. Szerzőik felkészültségét, szakmai igényességét azonban mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e legalapvetőbb problémákat kétségtelenül tudatos mérlegelés után, a helytörténeti sajátosságok tudományos felmérésével, legjobb szakmai •meggyőződés alapján kísérelték meg megoldani. Ily módon azonban — természetesen — a legváltozatosabb megoldásokkal találkozunk. A Csongrád megyeiek kötete a megye egy egész éves időszakának történetét fogja át: az első közölt irat keletkezési időpontja: 1944. október, az utolsóé (leszámítva a később írt újságcikkeket vagy a még később született visszaemlékezéseket): 1945. október. A Borsod-Miskolc történetét dokumentáló könyv lényegesen rövidebb periódusról ad képet: az 1944. december 4-től 1945. április 3-ig •keletkezett iratanyagból ad válogatást. A Somogy megye felszabadulását tárgyaló kötet első irata 1944. szeptember 30-án kelt, az utolsó 1945. július 6-án, Győr-Sopron megyehatárból pedig az 1944. április 13-tól 1945. december 6-ig terjedő időszakra, tehát több mint másfél évre találhatunk a kötetben forrásokat. Kétségtelen, hogy a tudományos meggondolásokat számos más — esetenként ugyancsak hallatlanul fontos — szempont is keresztezheti. Ezek közül a leggyakorlatibb kérdés talán az, hogy mire