Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban / 137–161. o.

Esterházy Pál nádor és a rendek tervezete az ország új berendezésére 149 magyar rendek is. A vármegyék Esterházyhoz intézett felterjesztéseikben gyakran szólítják őt „vicerex"-nek, jelezve, hogy az ország szintén kívánja a nádori jogkör ilyen jellegű kiterjesztését.

81 -A közigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak két külön pontban való tárgyalása — amint a fentebb idézett szerzők közül is többen megjegyezték — nem teljes mértékben sikerült, tükrözve a valóságot, a két terület összefonódását. A közigazgatásról szóló részben a nádor új magyar központi szerv felállítását javasolja. Ezt a „gubernium seu tribunal" elnevezésű szervet a közigazgatás és az igazságszolgáltatás legfelsőbb magyar hatóságának szánja, saját elnöklete alatt. Fölötte csak a király áll, övé minden végső döntés joga. A tervezett gubernium összetétele hasonlóságot mutat a felsőbíróságokéval s bizonyos mértékig követi a rendi országgyűlés felépítését is, annak törvényhozói szerepe nélkül. De mert országgyűlés ritkán volt s az igazságszolgáltatás terén is több évtizedes fennakadások mutatkoztak, ez a szerv lett volna hivatva arra, hogy biztosítsa a közigazgatás és igazságszolgáltatás folyamatosságát, a nádor-helytartó, vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő világi főurak irányítása alatt, állandó és rendszeres fizetésben részesülő hivatalnokokkal. Megítélésem szerint abban, hogy a tervezett gubernium évente kétszer öt hétig, tehát nem egész évben ülésezett volna, nem a hivatalnok-életmódtól való rendi idegenkedést kell látnunk.

82 A nádor tevékenységének vizsgálata inkább arra mutat, hogy igen sok, nemcsak papíron levő, hanem ténylegesen gyakorolt funkciója volt, az egész országot átszövő nagy apparátussal dolgozott s ő maga is jelentős részt vállalt a munkából. Működését, időbeosztását királyi rendeletek, haditanácsi, kamarai insinuatiók irányították és foglalták határozott keretbe. Nem szól róla, de nyilvánvaló, hogy a guberniumnak mint a magyarországi hivatalok legfelsőbb szervének létrehozása nem jelentette volna egyúttal a többi tisztség megszüntetését. 1681 előtt, még az Ampringen-féle gubernium fennállása alatt abban jelölte meg a nemzet — s ezen belül elsősorban a világi magyar mágnások — legfőbb sérelmét, hogy nem töltik be, illetve részben idegeneknek adományozzák az ország fontos tisztségeit.

83 A nádor nem csökkenteni, hanem erősíteni kívánta a magyar hivatali szervezetet a nagy hatáskörű, közvetlenül csak a királytól függő s többségében a magyar rendek legfőbb képviselőiből álló gubernium felállításával.

84 A közigazgatási teendők intézése terén egy, a haditanácsot képviselő hadbiztosnak és a magyar kamara elnökének vagy alelnökének is állandó helyet juttatott volna, számolva azzal a ténynyel, hogy már csak kissé is jelentősebb magyar ügy sem volt elintézhető a haditanács vagy valamelyik kamara döntő jellegű közreműködése nélkül. Kora ifjúságától kezdve, egész közéleti pályafutása alatt nem tapasztalhatott egyebet. Bécsben a rendi hivatalokat, hatóságokat, szerveket, ha már nem tudták megszüntetni, különféle módon mindig rákapcsolták a központi államgépezetre. A nádori hivatal működésének elemzése is ezt igazolja. Az előbb említett szerzők szinte valamennyien nagy elismeréssel adóztak a felterjesztés ama részének, amely a magyar törvények ellentmondásainak kiküszöbölésére tett javaslatot, sőt ezt tekintették legmodernebb gondolatának. Sajnos, a nádor világnézetének ismeretében, az uralkodóhoz írt sok felterjesztését átolvasva, ez a megállapítás nem erősíthető meg. A törvények felülvizsgálása, ún. koncentrációja helyes gondolat, de bécsi gondolat, a bécsi abszolutisták állandó kívánsága volt. Az 1687—1688. évi országgyűlés erre vonatkozó királyi propozícióit a rendek már ott hevesen ellenezték, de az uralkodó ragaszkodott ennek a régóta húzódó kérdésnek napirendre tűzéséhez. A nádori felterjesztés valóban megemlíti ezt a kívánságot, egy másfél sorra terjedő mondatban.

85 De nem részletezi, semmiféle észrevételt vagy javaslatot nem fűz hozzá, csak felveti, s máris áttér a bizottsági tagok jelölésére. Első tagként saját alnádorát ajánlja, aki az igazságszolgáltatásról hozzá 81 L. a megyéknek elsősorban az adóüggyel kapcsolatos felterjesztéseit, kérvényeit a Regnicolaris Levéltárban, Pál nádor iratai (N 8) között, továbbá a nádor családi levéltárában, Pál nádor iratai (P 125) között, az egyes megyék nevénél. 82 Kónyi i. m. 6. I. 83 Az 1680. évből való keltezetlen irat, részletes opinio Magyarország helyzetéről (P 125 — 7131. sz.) A hivatalokról és tisztségekről többször is szól. pl. „...officia antiqua regiae maiestati et regno utilia partim abrogata, partim non nationalibus assignata..."; „...officia ...administratorio solum modo conferentur..."; „...Gubernium Posoniense, sublatis et quasi in nihilum redactis pristinis ofRciis Hungáriáé, de lege regni constituendis, ita ut saecularibus dominis magnatibus Hungaris omnis pláne spes praescindatur aut observandarum legum, aut promotionis, per hoc quoque nobilitas Hungarica tota annihilata iaceat." 84 Hasonló értelemben Szekfű i. m. 237. 1.: „...a saját hivatalának támasztalan voltát is felismerve, Pozsonyban „bizonyos gubernium" felállítását javasolja..." 85 „Est non parva quoque difficultas in contrarietate legum, quae merito etiam in ordinem redigi debet."