Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
A Belügyminisztérium újjászervezése 95 lyért több évi börtönre ítélték. A felszabadulást Pesten érte meg. Mint államtitkár ő a közjogi ügyek felülvizsgálatát kapta meg. Március végén került be a BM-be a parasztpárti Lengyel Balázs. Erdei az A osztályra osztotta be, ahol a személyzeti ügyek intézését bízta rá. (Lengyel szovjet hadifogságból jelentkezett a szerveződő magyar hadseregbe; Erdei a hadseregből rendelte be a BM-be.) 16 Március végéig a BM polgári osztályain a KP képviselettel nem rendelkezett. Ezért a KP vezetősége úgy döntött, hogy a BM-be küldi politikai munkatársnak Tőkés Ottót, volt illegális párttagját. Tőkés március 20 körül utazott le Budapestről Debrecenbe. Erdei Tőkésre a miniszteri titkárság vezetését bízta. 17 A BM debreceni törzsénél az NPP-nek a kezében volt a legtöbb pozíció. A KP — kivéve Tőkés Ottót — csak a közrendészeti ágazatban képviseltette magát, ahol viszont a vezető posztokat tartotta a kezében. Az SZDP, de az FKGP taglétszáma a BM-ben ekkor még elmaradt ez előbbi két párté mögött. A BM-be bekerült új személyek, függetlenül pártállásuktól, abszolút többségükben baloldali meggyőződésűek voltak, számosan forradalmárok is. A BM, debreceni működése alatt, ugyanúgy, mint a kormány, nem volt abban a helyzetben, hogy betöltse az országos központi hatóság szerepét, és komolyan befolyásolhassa az önkormányzatok ügyintézését. Hiszen abban az időben nem állott még rendelkezésére vasút, posta, távíró. Az egyes vidékek csaknem önálló életet éltek. A minisztérium vezetése e felismerés alapján a közjogi és közigazgatási kérdések vonatkozásában elsősorban a kibontakozó forradalom igényeinek megfelelő és annak érdekét szolgáló általános direktívák, rendeletek kidolgozására összpontosította a figyelmét, koncentrálta erejét. Az ország közállapota, a fegyverszüneti szerződés és a kormány programja alapján a közrendészeti ágazatban azonban nem lehetett az előbb említett gyakorlatot folytatni. Az általános irányvonalak, elvek, rendeletek kidolgozása mellett itt el kellett kezdeni és irányítani kellett az egységes demokratikus rendőrség szervezését. A C osztály e területen még Pestre költözés előtt igen komoly eredményeket ért el. 5. A BM Debreceni törzsével párhuzamosan már Pest felszabadulása után, 1945 január végén a Budapesti Nemzeti Bizottság megbízatása alapján Osváth László miniszteri osztályfőnök, a BM elnöki osztályának volt vezetője és helyettese, Sótonyi Gábor (FKGP) miniszteri tanácsos hozzáláttak a BM pesti részlegének a szervezéséhez. Osváth és Sótonyi 1945. február 6-án Erdei Ferencnek címzett jelentésükben írják, hogy együtt jelentkeztek a BNB-nél és Csorba János polgármesternél, ahol azt az utasítást kapták, hogy kezdjék meg a belügyminisztériumi tisztviselők nyilvántartását. Ennek alapján hozzáláttak a BM fogalmazási, orvosi, számvevőségi és segédhivatali alkalmazottak nyilvántartásba-vételéhez. Február 6-ig — írják — 20 fogalmazási tisztviselő, 2 orvos, 14 számvevőségi tisztviselő és 16 segédhivatali tisztviselő, illetve alkalmazott jelentkezett. Emellett nyilvántartásba vették a menekült vármegyei, városi és községi alkalmazottakat is. A minisztertől utasítást kérve tevékenységük körére, ők szükségesnek ítélték meg „a közigazgatás megszervezését azokon a területeken, ahová a magyar kormány működése eddig nem terjedt ki. Ezt főleg Budapest közellátása indokolja" 18 — állapították meg a jelentésükben. Erdei február 9-én kelt leiratában közli, tudomásul vette a BNB határozatát. A miniszter felkérte a pesti részleg mb. vezetőjét, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteit igyekezzék a közigazgatás terén végrehajtani, elsősorban a székesfővárosban, másodsorban pedig Pest—Pilis Solt vármegyében. Majd arra utasította, hogy Budapesten az ott működő Nemzeti Bizottsággal és az általa megbízott 16 Lengyel Balázs visszaérni., — saját gyűjtés. 17 Tőkés Ottó visszaérni., — saját gyűjtés. 18 BM Közp. ir. 1/1945. BM ein. (pesti részleg)
