Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
A Belügyminisztérium újjászervezése 93 A pártok vezetői, illetve vezetői funkcióban levő pártemberek már a kezdet kezdetén is igyekeztek megbízható embereket elhelyezni a BM-be. így került be az 1944 októberében Budapestről Kárpát-Ukrajnába leköltöző Szentiványi József, a Kisgazdapárt ismert személyisége, akire Kovács Béla államtitkár kérésére az igazgatásrendészeti ügyek intézését bízták. A szociáldemokraták nevében Andreánszky István újságíró tevékenykedett, de nem nagy eredménnyel. Az illegalitásból éppen hogy kilépő MKP 1945 január elejéig Zöld Sándor államtitkáron kívül mást még nem tudott delegálni. Január közepén Zöld Sándor ajánlására vették fel a BM-be a kisújszállási kommunista főjegyzőt, Vajda Bélát. A pártok közül 1945 január első felében a tárca tulajdonosa, az NPP rendelkezett a legnagyobb tartalékkal. A Tiszántúlon élő falukutatók, népi írók Debrecenbe mentek, de volt pártonkívüliek is beléptek az NPP-be, mint Karczagh Iván, aki a debreceni klinikán találkozott össze a Parasztpárt egyik szervezőjével. Erdei nyelveket tudó személy után kutatott, aki a Vörös Hadsereg parancsnoksága és a szerveződő BM között az összekötő szerepét betöltheti, Karczagh pedig jól beszélt angolul és németül. így lett összekötő a BM és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) között. Karczagh mindennap du. 3 órakor találkozott Szuzmanovics alezredessel, aki szintén kitűnően beszélt németül és angolul. 7 Ezekre a napokra Karczagh 1947-ben így emlékezett vissza: „Az első napokban a minisztérium nem állt másból, csak a miniszterből, az államtitkárból, Andreánszkyból és belőlem." Hamarosan azonban oda került Vajda Béla (MKP), aki a tömegesen, naponta sokszor százával érkező névmagyarosítási kérelmeket intézte el. Kezdetben az engedélyeket a miniszter írta alá. A kinevezések egyébként akkor még a formalitások mellőzésével történtek meg. Hajdú megye alispáni hivatalában mesélték, hogy a miniszter maga, telefonon nevezte ki a főszolgabírókat és községi főjegyzőket. 8 Az első napokban került a BM-be a 23 éves, oroszul tudó Komló László (NPP)* volt Győrffy kollégista, aki Erdei személyi titkára lett. 9 Január első hetében Szabó Zoltán (NPP) író is megérkezett a BM-be. Erdei őt a Magyar Közlöny szerkesztésével bízta meg. Január második felében az MKP káder-bázisa jelentősen feljavult. A volt partizánok megérkeztek Debrecenbe. Többen közülük, mint Ékes István (MKP), Tömpe András (MKP) és mások, a BM kötelékébe kerültek. Erdei rögtön megbízta Tömpe Andrást a magyar államrendőrség politikai rendészeti osztályának a szervezésével. Ékes Istvánra a közrendészeti ügyek intézését és irányítását ruházta. A Tömpe által szervezett részleg különben január végén, valószínűleg 26-án fel is utazott a felszabadított Pestre. Az Andrássy út 60-ban akart megszállni, de a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának parancsnoka, Péter Gábor az Erdei belügyminiszter parancsát hozó debreceni egységet nem engedte be a házba, amely már az ő székhelye volt. Másnap a nézeteltérések tisztázódtak, s a debreceni egység a budapesti politikai rendészettel egy épületben, az Andrássy út 60-ban helyezkedett el. 10 Ismeretes, hogy 1945 januárban az államrend7 dr. Karczagh Iván visszaérni.,—saját gyűjtés. 8 Paál Jób—Radó Gyula: A debreceni feltámadás. Bp., J947. 193. o. 9 Komló László visszaérni., — saját gyűjtés. 10 Szentiványi József visszaérni., — saját gyűjtés. * Megjegyezzük, hogy a továbbiakban a nevek után, az első előfordulásakor zárójelben feltüntetjük az illetők párttagságát, illetve pártonkívüliségüket. Ezt a módszert a vezetők (beleértve az alosztály vezetőket is) vonatkozásában igyekszünk következetesen megvalósítani.
