Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 20–21. (1967–1968) / 362–364. o.

Folyóiratszemle 363 NER-MESSLER Hötzendorfi Conrad balkánpolitikájáról és vezérkari főnökké történt másodszori kinevezéséről. — H. JUST az első világháború két semleges állama: Svédország és Hollandia politikáját vizsgálja. — E. WEINZIERL az 1900 és 1938 közti osztrák irodalomban észlelhető antiszemita jelenségeket vizsgálja. A meglehetősen nagyszámú osztrák (elsősorban bécsi) zsidóság problémájával igen sok osztrák író foglalkozott s ezek jelentős része többé-kevésbé antiszemita volt. — P. MECHTLER cikke az osztrák államvasutak s a német vasutak egyesületének viszonyát vizsgálja 1847 és 1871 között. — W. BIHL tanulmányából megismerjük az 1918-ban Ukrajnát megszálló osztrák—magyar hadsereg szervezetét. A német és osztrák—magyar megszálló erők felosztották egymás közt az ország területét. Osztrák—magyar megszállás alá került Volhinia délnyugati része, Podolia, Cherson, Jekaterinoszláv kormányzóságok, Marjupol városa. Kijev német megszállás alatt volt, de egy osztrák gyalogezred is állomásozott benne, viszont az osztrák megszállás alatt álló Ogyesszában egy német egység is volt. 1918 augusztusában 20 német és 10 osztrák—magyar hadosztály állomásozott Ukrajnában. A tanulmányból elénk tárul a megszálló hatóságok bonyolult szervezete a katonai és polgári közigazgatás ellentétei, valamint egyes katonai szervek ellentétei. (A legfőbb polgári pozíciót Forgách János gróf töltötte be.) Mindezen ellentétek, hatásköri viták következtében a megszálló polgári és katonai hatóságok munkáját a legnagyobb zűrzavar jellemezte. — R. STROPP az osztrák külügyminisztérium 1848—1918. évi levéltárát ismerteti. A minisztérium a központi vezetésből és a külföldi követségekből és konzulátusokból állott. A központi vezetés három részre tagozódott: 1. áminiszter iratai, 2. a politikai referátumok, 3. az adminisztratív departementek. Ennek megfelelően a „minisztérium aktái a politikai archívumra és az „adminisztratív regisztratúrára" vannak osztva. Az elválasztás nem végig konzekvens — csak 1860-tól mondható annak. Az adminisztratív regisztratúra 1849-ben két szekcióra oszlott, az első szekció 4, a második 5 részre. A szekciók beosztása időnként változott: így 1858, 1859, 1860, 1865, 1867, 1868, 1870, 1871, 1872, 1874, 1876, 1877, 1882, 1886, 1890, 1892, 1896, 1899, 1901, 1907, 1909, 1914, 1917-ben. — A politikai levéltár 40 részre oszlott. A jegyzőkönyvek az egyes Abteilungokhoz vannak sorolva. Az I. Abteilung az általános rész. Ebben vannak a titkos akták is és a „Krieg 1914—-1918" állag, mely az első világháború idejének fontosabb leveleit tartalmazza. A II-—

XXXVII. és XXXIX. Abteilung a minisztérium és a különböző osztrák— magyar követségek közti levelezést tartalmazza, a XXXVIII. a konzulátusokkal folytatott levelezést. A XL. Abteilung a császári leiratokat, a belső szervekkel, így a magyar hatóságokkal való levelezést, s más belső ügyek iratai tartalmazza. — R. BLAAS a levéltárakat mint a kulturális javak védelmében részt vevő szerveket mutatja be. — Az ismertetett könyvek közt magyar vonatkozású művekkel is találkozunk: H. Balázs Éva Berzeviczy Gergely életrajzát és a külföldön élő Szilágyi Dénes rövid Széchenyi biográfiáját ismertetik. Magyar szempontból is figyelemreméltónak látszik M. Braubach Savoyai Jenőről írt 5 kötetes életrajza. — Bd. 21.,(1968): A. SPRUNCK tanulmánya a folyóirat előző három számában megjelent, Francisco Bernardo de Quiros, Habsburg szolgálatban álló spanyol diplomatáról szóló dolgozatának folytatása: a Dél-Németalföldön tevékenykedő Habsburg-barát diplomaták, Quiros utódai, működését ismerteti a spanyol örökösödési háború 1709—1714 közti szakaszában. — J. F. NOEL rövidebb tanulmánya a Német—Római Birodalom 18. századi hűbérúri tevékenységével foglalkozik. Táblázatban is felsorolja a hanyatló birodalom 18. századi vazallusait, 35 világi (köztük 8 olasz) és 35 egyházfejedelmet. — H. HOLLERWEGER Tirol viszonyaival foglalkozó, három dokumentumot közöl II. József uralkodásának utolsó szakaszából : 1. Wenzel von Lauer kormányzó levelét Leopold von Kollowrat főkancellárhoz, 2. Az udvari kancelláriának József császárhoz intézett jelentését és a császár erre vonatkozó döntését és 3. a kormányzó újabb, a főkancellárhoz írt levelét. — O. REGELE K. Mack tábornok és J. L. Cobenzl, az osztrák külügyek irányítójának szerepét vizsgálja a napóleoni háborúk idején, az 1805-ös évben. — J. MARX az 1848-as bécsi akadémiai légió kialakulásáról és tisztikaráról ír. A légió 25 századnyi egyetemi hallgatóból állt, s a ránkmaradt jelentések szerint 3798 főt számlált márciusban és április elején (a bölcsészek és képzőművészeti hallgatók névsora hiányzik). A tanulmány felsorolja a légió tisztjeinek főbb adatait, s egyes légionáriusok 1848 utáni sorsáról is tudósít. — K. OBERMANN Metternich 1848—49-ben kifejtett tevékenységéről közöl eddig ismeretlen adalékokat. Ismerteti a menekülő Metternich 1848 március—májusi levelezését, a bukott kancellár londoni politikai kísérlete zéseit, János osztrák főherceghez, a frankfurti alkotmányozó gyűlés választotta birodalmi kormányzóhoz fűződő kapcsolatait és 1849-ben a Schwarzenberg kormány tanácsadójaként kifejtett tevékenységét. — R. BLAAS tanulmánya az osztrák külpolitika 1860. júl. 25. és okt. 25. közti szakaszát vizsgálja: hogyan viszonyult Ausztria ebben az időben Itália egyesítéséhez? Fő kérdése: miért nem avatkozott be Ausztria 1860-ban, mikor Piemont és Garibaldi megtámadták a pápai államot s a Nápolyi Királyságot. — U. RAUCHBAUER J. Jaynak az Egyesült Államok bécsi nagykövetének az amerikai State Department-hez Ausztria—Magyarország 1870—1871. évi külpolitikájával kapcsolatban küldöttjelentéseit ellemzi. — P. MECHTLER az osztrák polgári légiközlekedés kezdeteit vizsgálja. 1914-ig a repülés csak sport,— az első világháború végefelé alakultak ki a polgári utas-, és teherforgalom t