Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XVIII. (1968) / 352–353. o.

352 Folyóiratszemle anyag viszont már a XVII. század végén sem volt meg. Ennek az összevetésnek segítségéve! értelmezi az anyagon látható régi jelzeteket, melyek a Cour kettős: földesúri és igazságszolgáltatási funkcióit tükrözik. — A szám folytatólag közli a XXXVIII. (1967) kötetben megkezdett belga levéltári bibliográfiát: ezúttal az 1967. évi levéltári kiadványok, majd az Archives Générales által 1967-ben,. végül az 1937 és 1963 között az akkori állami levéltárak által közzétett leltárak és katalógusok bibliográfiáját adja. — E. PERSOONS a belga levéltárügyre vonatkozó 1935 és 1968 közötti irodalmat foglalja össze. — A Krónika rovatban jól összeválogatott rövid híreket, beszámolókat olvashatunk a lengyel levelező levéltárosképzés segédleteiről, J. FRIEDRICH írástörténetéről, vállalati levéltárakról stb., majd egyes országok levéltárügyének legújabb eseményeiről szóló rövid beszámolókat.. Vörös Károly ARCHIVMITTEILUNGEN. Zeitschrift für Theorie und Praxis des Archivwesens. Herausgegeben von der Staatlichen Archivverwaltung der Deutschen Demokratischen Republik. Jg. XVIIL (1968) Heft Li Németország Szocialista Egységpártjának 1966. évi kongresszusa határozatának megfelelően nemcsak a gazdasági életben, hanem más területen, így a levéltárügynél is érvényesíteni lehet a komplex szocialista racionalizálást. Az ezzel kapcsolatos feladatokat fejti ki GÜNTER MÜLLER. -— A városi levéltárak illetékességéről, fondjaikról és kialakításuk kérdéseiről olvashatunk PÉTER BEYER tanulmányában. — JOACHIM LEHMANN a Német Központi Levéltár II. osztályán levő porosz ppénzügyminisztériumi iratok fondjáról ad részletes analízist.. A fondképző funkciója és a fond tört e

nete ismertetése után a cikkíró rámutat arra, hogy a direkt pénzügyi vonatkozások mellett igen fontos és eddig eléggé feltáratlan területek számára nyílik meg a kutatás lehetősége a fond rendezése és segédletekkel való ellátása következtében. — HUGO CORDSHAGEN a mecklenburgi rendi levéltárakról tájékoztat. Már a 16. századtól működtek levéltárosok, akik pontosan előírt rendelkezések szerint vezették a rendek levéltárait, melyeknek anyagát 1924-ben a mai Schwerini Állami Levéltárba gyűjtötték be. A levéltárak iratai a rendek története és agrártudományi szempontból érdekesek és jelentősek. — Figyelmet érdemel HERBERT VOLKMANN témája: Berlin mellett 1967-ben nyitották meg az NDK Állami Filmlevéltárát, melyben a legmodernebb berendezések létesültek filmek tárolására. A cikk elsősorban technikai megoldásokat és problémákat tárgyal. — Ugyancsak levéltártechnikai tárgyú az a két cikk is, mely a Magdeburgi Állami Levéltár és a Stralsundi Városi Levéltár külső raktárépületének berendezését ismerteti. -— Heft 2.: Marx Károly 150. születésnapjáról megemlékező szerkesztőségi cikk után R. ENGELHARDT és W. HASSEL tájékoztat az 1871. évi, az 1919-es weimari és az 1949-ben Bonnban, illetve az NDK-ban létrehozott alkotmányok közötti különbségről. A témát aktuálissá az teszi, hogy a VII. pártkongresszus határozatának megfelelően az ország új, szocialista alkotmánya tervezetén dolgoznak. — Következő cikként a folyóirat egy öttagú szovjet szerzőkollektíva ismertetését közli az elmúlt ötven év során kifejtett szovjet forráskiadási tevékenységről. — Az NDK területén több mint 600 város és városi joggal felruházott község van. Irataikat a járási levéltáraknak kellene átvenniök, de a közismert munkaerőhiány miatt nagy nehézségek mutatkoznak. Végső levéltári átvételük elkerülhetetlen. LIESELOTT ENDERS, JOACHIM SCHÖLZEL, MARGOT BECK és GÜNTER ALM közös tanulmánya kiterjed a fondképzők illetékességének meghatározására, a fondhatárok kérdésére, a rendezés és segédletkészítés teendőire. —A mikrofilmezéssel kapcsolatos kérdésekkel két cikk is foglalkozik. A. SCHLEGEL beszámol arról az ülésről, melyet az Információs és Dokumentációs Központi Intézetben tartottak a mikrofilm- és sokszorosítástechnika problémáiról, jelenlegi állásáról és a jövőbeni fejlesztéséről. •— B. BRACHMANN és R. STIER gyakorlati útbaigazítást ad a levéltárak fotóműhelyei számára a filmfelvételek és másolatok készítésével és adminisztrációjával összefüggő munkamozzanatok egyszerűsítésére és egységesítésére. — Heft 3.: A szerkesztőségi cikk Walter Ulbricht elvtársat üdvözli 75. születésnapja alkalmából, a másik cikk az 50 éves szovjet levéltárügyet köszönti, mivel 1918. június 1-én írta alá Lenin a levéltárak működését megindító alapvető jelentőségű rendeletét. — Szovjet szerző, A. S. MALITIKOV tanulmányában azokat a feladatokat és távlati terveket ismerteti, melyeket a szovjet kormány által a levéltári főigazgatóság mellett alapított összszövetségi dokumentációs és levéltárügyi kutatóintézet célul tűzött ki. — A Német Központi Levéltár vezetése javításának szükségességét a VII. pártkongresszus idevágó határozatai tették időszerűvé. Ali. történeti osztály ezirányú munkáját vizsgálja JOHANNA WEISER, S elemzései alapján a szükséges tennivalókat határozza meg. — A kibernetika tudományága körébe tartozó eljárások levéltári alkalmazása lehetőségeiről szól GERHART ENDERS tanulmánya. Az alapvető fogalmak tisztázása után szerző a kibernetika alkalmazását az egész levéltárügy, majd annak egyik részlegénél, végül a levéltártudományon belül vizsgálja. — HELMUT LöTZKÉnek az NDK szocialista levéltárügye főfeladatairól szóló cikkét követően beható ismertetést olvashatunk a Német Televíziólevéltárról HEINZ KOFER tollából. A levéltár vezetősége az alábbi szekciók létesítését tervezi: a tele-