Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archives, Vol. VIII. (1968) / 350 - Vörös Károly: Archives et Biblioteques de Belgique, Tom. XXXVIII–XXXIX. (1967–1968) / 350–352. o.

350 Folyóiratszemle ARCHIVES. The Journal ofthe British Records Association. London. Vol. VIH. (1968) No. 39.: K.MAJOR tanulmánya a diplomatika tudományának angliai helyzetével foglalkozik. Felsorolja a főbb angol oklevélkiadásokat, majd a diplomatikai oktatást ismerteti. 1897-ben kezdődtek először — az oxfordi egyetemen—diplomatikai előadások. Figyelemre méltó, hogy a londoni egyetemen nem folynak ilyen előadások. Nagyon hiányzik egy angol nyelvű diplomatikai kézikönyv. Legjobb volna Harry Bresslau Handbuch der Urkundenlehre c. művét lefordítani. Az angol diplomatikáról általános műveket kiadni még nem lehet, ehhez még kevés részlettanulmány készült. — A folyóirat szerkesztője ismerteti a skóciai helyi hatósági szervek iratainak helyzetéről kiadott ún. McBoyle féle jelentést. Skóciában mindössze 22 irattár őriz ilyeneket holott kb. 150 grófsági és városi tanács termel iratokat. Skócia a helyi hatóságok iratainak gondozása terén kb. 20 évvel van elmaradva Angliától. — P. M. OWEN tanulmánya az Ely-i káptalan birtokaira vonatkozó XVII. századi okmányokról szól, ismertetve azok kalandos sorsát. — F. G. EMMISON a-Barrington család gazdasági levéltárának rekonstrukciójáról közöl cikket, ismertetve a levéltár fondjait. — A számban beszámolót olvashatunk a brit levéltáros társulat 1967. évi konferenciájáról és a brit helytörténetírás helyzetéről. A legfőbb probléma, hogy igen csekély a helytörténeti művek publikációs lehetősége. A The Local Histórián, a helytörténészek folyóirata csak elvi és módszertani cikkeket közöl. Az új helytörténeti kutatók nagy száma a munkaerőhiánnyal küzdő levéltárak számára is nagy problémát jelent. — A számban ismertetett könyvek közül kiemelkedik M. DUCHEIN Párizsban megjelent kézikönyve a levéltárépületekről és azok felszereléséről. — No. 4o.: P. GOULDESBROUGH és W. D. MCNEILL az oklevélkiadás litográfikus módszeréről közölnek tanulmányt, melyhez mintákat is mellékelnek. — A. W. MABBS cikke a közhivatalok iratainak második selejtezéséről szól, mely az iratok keletkezése után 25 évvel történik. E második selejtezés már részben a Public Records Office feladata. — J. R. EDE a Public Records Office-ról és használóiról ír. Felsorolja a kutatók típusait, s leírja a kutatás módját. Az intézet összes alkalmazottainak száma 260 fő. A kutatók 5 teremben kutathatnak, melyekben összesen 210 kutató számára van hely. (Az amerikai National Archives alkalmazottainak száma jóval nagyobb: 1000 fő.) A Public Records Office dolgozóinak sok munkát ad a kb. napi 300 kutató kiszolgálása, az ügyfelek ellátása, a kb. napi 1000fotókópia elkészítése és reponálása, s munkájukat az anyagmozgatásra kevéssé alkalmas régi épület is megnehezíti. — A. E. B. OWEN Nagy Britannia és a Commonwealth levéltárügyének fejlődéséről ad körképet az 1961—65. évekből. Érdekes megjegyeznünk, hogy a Commonwealth fekete-afrikai országaiban ezidőben Ghánában, Nigériában és Zambiában épültek új levéltárépületek. — Rövid cikk foglalkozik az 1968as madridi nemzetközi levéltáros konferenciával (45 állam vett részt a konferencián s Franciaország küldöttsége volt a legnépesebb) és a Public Records Office túlterheltségével. Az iratanyag növekedése miatt már új épület létesítésére van szükség. Borosy András ARCHIVES ET BIBLIOTHEQUES DE BELGIQUE. Revue semestrielle de V

Association des Archivist es et Bibliothécaires. Bruxelles. Tom. XXXVIII. (1967) No. 1 — 2.: A folyóirat levéltári jellegű cikkei közül E. T. NEVÉN cikke (csatlakozva az automatizálással könyvtári vonatkozásban foglalkozó két másik cikkhez) a Kinshasa-i Lovanium Egyetemen alkalmazott IBM 1440-esjelű computer alkalmazásával elért könyvtári eredmények alapján a computer levéltári és általában tudományos alkalmazásával kapcsolatban tesz javaslatokat: a computer alkalmazása azonban példái szerint eredménnyel csak nagy mennyiségű homogén jellegű adatot tartalmazó anyag feldolgozása esetén, az adatok előzetes kigyűjtése után lehetséges. (Az említett két másik cikk közül H. DE JAEGER-éhez a kérdés kiterjedt, de csak könyvtári szempontú, főleg angol nyelvű bibliográfiája csatlakozik.)—E. PERSOONS levéltári kutatásokra is támaszkodva, a németalföldi kolostorok II. József által elrendelt feloszlatása után azokból Bécsbe szállított középkori kéziratok, kódexek jegyzékét adja az érintett kolostorok szerinti csoportosításban. — R. WELLENS egy, a burgundi hercegek 1469 és 1479 közötti itineráriumát tartalmazó XV. század végi szöveget közöl. — Az egyesület levéltári •szakosztályának itt közölt ülésjegyzőkönyveiben a könyvtári szekciónak a könyvtárakban és levéltárakban őrzött irodalmi kéziratok tárgyában tartott ankétjáról és annak közvetlenül a miniszterhez intézett felterjesztéséről olvashatunk: SABBE levéltári főigazgató ingerülten hangsúlyozza, hogy a szekció ezzel túllépte illetékességi körét. —No. 3 — 4.: E. VANDE WOUDE a belga királyi család és az udvar Baudouin belga király által 1963-ban a kutatás számára megnyitott levéltárát ismerteti, kitérve a levéltárat alkotó udvari szervek történetére, felsorolva és röviden.ismertetve a kutatás számára legjelentősebb fondokat: uralkodók, a királyi család egyes tagjai és udvari hivatalnokok iratait. — A. SCUFFLAIRE a brabanti Villers-i cisztercita apátság apátjának egy 1190-ből származó pecsétjét ismerteti. - G. WYMANS aTournai-i plébániák 1815 előtti levéltárait, illetve a rájuk vonatkozó történeti adatokat ismerteti. — D. VAN OVERSTRAETEN a koraközépkori Saint Ghislain névnek helységnévvé válá-