Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.

288 Fallenbüchl Zoltán A hazaiak közül Grassalkovics Antal a század második felében egészen haláláig, 1771-ig a Magyar Kamara teljhatalmú irányítója. Nagy érdemei voltak a Kamara magyar jellegének fenntartásában. Működése sokkal jobban :

ismert, semhogy itt bővebben kellene megemlékeznünk róla.

161 Halála után a Kamara ügyintézésében egészen más korszak kezdődik, melyet egyrészt a departementumok szerinti szakosítás fokozódása, másrészt a német nyelv előtérbe jutása a latin rovására jellemez. Grassalkovics fiát kineveztette kamarai tanácsossá, de ez tehetségben nem volt apjához méltó. 1780-ban koronaőr lett, s búcsút mondott a Kamarának. Ribics György Rudolfról és Rajcsányi Ádámról már volt szó. Rajcsányi nemcsak mint levéltáros volt kiváló, de foglalkozása kapcsán a történetírás számára értékes forrásanyagot nyűjtött össze, kivált a család- és birtoktörténet területéről163 Adatgyűjtését csak kis részben használta fel önálló munkához: mindössze egy egészen rövid genealógiai-archontológiai-etnológiai műve ismeretes,

163 melyben a besenyő népcsoport beilleszkedéséről a középkori Magyarországon közöl adatokat. Jellegzetesen hivatalnoki karrier volt a munkájában nagyon kiváló, szorgalmas Bacsák Józsefé.

164 Bacsák Ferenc somorjai tanító dédapja jobbmódú nemes volt, de a család a nagyapa török fogsága következtében elszegényedett. A tízgyermekes tanító harmadik fia, János, különböző megyei tisztségeket viselt, majd Pozsony vármegye alispánja és 1776-tól helytartótanácsi tanácsos lett,

165 az ötödik, az 1721ben született József a kamarai szolgálatot választotta. A filozófiai kurzus elvégzése után jogi gyakorlatot szerzett Szüllő Pozsony megyei helyettes alispán mellett, s elsajátította a német nyelvet és írást is. 1743-ban mint megyei esküdt folyamodott a Kamarához s alig három hét múlva fel is vették járulnoknak.

166

1749-ben lett írnok, 1751-ben jegyzőkönyvvezető s 1753-ban fogalmazó.

167 Húszévi szolgálat után, 1763ban titkár, 1768-ban címzetes s egy évvel később-tanácsos.

168 Alkalmasint őis Grassalkovics kedves embere volt. Utóbb, II. József alatt, a Helytartótanács és a Kamara egyesítésekor került ki állásából. Öccsét, Gáspárt a kamarai levéltárnál 1767-ben vették fel lajstromozónak, de ez a. következő évben már elhalt. Közismert, hogy Pozsony a XVIII. század második felében Magyarország legélénkebb kultúréletű városa, itt van számszerűleg a legtöbb művelt ember, s földrajzi helyzeténél fogva is ez a város van legközelebb a „nagyvilághoz", Nyugat-Európához. Kamarai vonatkozásban sokat mond az az adat, hogy 1740-ben már a jár ülnökök közt is tudnak olyanról, aki a kor új európai műveltségi főnyelvét, a franciát 161 Szinnyei Ferenc: Magyar írók élete és munkái. 3. köt. (Bp/, 1894) 1419 — 1420. hasáb és Herzog József: A magyar kincstár háborús hitelműveletei Grassalkovics Antal kamaraelnöksége idején. Századok 57/58. évf. (1923/1924), 433, 460 — 461. 1. 162 Rajcsányi kéziratban maradt tetemes hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. Collectio Adami Raichany Fol. Lat. 3645; Analecta Raichanyiana Fol. Lat. 3703; Ge-, nealógiai gyűjteménye (másolat) Fol. Hung. 2308 stb. X63 De Bissenis Regni Hungáriáé eorumque comitibus. (Posonii, 1757) 161 Csokonai Mária: A Bacsák, rajkai Molnár és Petőcz családok leszármazási táblázatai, dr. Hodinka Antal gyűjteményéből. Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából 26. sz. (1934 febr.), 8 — 9. 1,, l.t. valamint Nyakas Sarolta: Benefai Batsák Vendel utazásai. Uo. 14. sz. (1932 dec.) 1—2. 1. 165 Ember Győző: A Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésének története... 202. 1. 166 OL, MKL, Litt. Cam. 1743 — 143, és Protoc. Cons. 1743. f. 497. 167 OL, MKL, Lib. Deb. (Resol.) Lib. 30. f. 322; Ben. Resol. Tom. 85. f. 19. és Tom. 86. f. 114. 168 OL, MKL, Ben. Resol. (Másolati könyvek) Tom. 93. f. 166—3; Tom. 98. f. 243, és Liber Referadarum, Tom. IL f. 159. (Mutató)