Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.

A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században 267 János Ferenc tanácsos egyik fia, Károly jezsuita atya lett, tanár és tudós, kiváló térképész; 1732/33-ban, majd 1735-től 1740-ig a pozsonyi jezsuita iskola prézese.

24 A Kamarát szolgáló tisztviselők közül nem egy elment, ha jobb állásra nyílt kilátása. Az előlépés útja a Magyar Kamarától vezethetett a Magyar Királyi Kancelláriához vagy az Udvari Kamarához is. Az előbb említett Péterífy János Ferenc kamarai tanácsosból kancelláriai tanácsossá lépett elő 1709-ben. A katonasághoz is nemegyszer mentek el szubaltern tisztviselők, ha hivatalukban az előmeneteli lehetőséget kevesellték, így például a régi pozsonyi nemes-patrícius, Sámbokréty József Lipót számvevőségi járulnok négyévi szolgálat után otthagyta állását és zászlós lett a Pálffyezredben.

25 Arra is volt példa — Markovics Antal Ádám esetében —, hogy valaki járúlnokból legyen helyettes-harmincados, noha az esetek többségében a fiatal tisztviselők harmincados-helyettesből lettek járulnokká.

26 Hoffer Teofil, kinek polgári származású apja 1717-ben kapott magyar nemességet,

27 előbb Pozsony megyénél szolgált három évig, majd az óvári harmincadnál két évig mint helyettes, ügyintéző,

28 mielőtt járulnok lett volna a Kamaránál; Hersicz Ignác József, 1708-ban elhalt Hersicz János számtiszt fia, hét évig szolgált ugyancsak az óvári harmincadnál, s csak azután lett járulnok a Kamaránál:

29 ez általában a számvevőséghez pályázók útja. Akik az irodához kívántak kerülni, azoknak elsősorban jogi gyakorlatra volt szükségük. Hávor Imre előbb Brogyáni János ügyvéd mellett gyakorolt, azután Nagy István királyi tanácsos és nádori protonotárius mellett volt két évig jurátus: így tett szert politikai és bírósági gyakorlatra. Kérvényében feltünteti, hogy helybeli és nemes, és hogy jártas az arithmetikában is. Mivel szép írása is volt, a Kamara tanácsa teljesítette kérését és 1719-ben felvette ideiglenes, fizetéstelen járulnoknak.

30 Az állások elnyeréséért beadott kérvényekből kiviláglik, hogy az iskolai végzettség, mely már a XVII. században feltétele volt még az alsóbb állások elnyerésének is, továbbra is fontos szerepet játszott. Ekkor már nemcsak a retorikai, hanem a filozófiai osztály elvégzését is megkívánják. Csak nagyon indokolt esetben tettek kivételt. A régen szolgáló Meth Lipót Ádám számtiszt 1742-ben Lipót nevű fiát a Kamara tanácsának ajánlja járulnokságra. Kérvényében mentegeti fiát, amiért nem fejezte be a filozófiai osztályt. Nem az ő hibája volt — mondja. A filozófiai tagozatot a háború miatt elköltöztették Pozsonyból. Viszont a fiú Rajcsányi Ádámnál, a Kamara levéltárnokánál gyakornokoskodik. A tanács helyt adott Meth kérésének, és felvette a fiát járulnoknak.

31 Ez a kérvény arra is világot vet, hol tanultak a Kamara hivatalnokainak fiai és általában a későbbi hivatalnokok. A Meth fiú a pozsonyi ferencesek iskolájába járt, de legtöbben a jezsuiták tanítványai voltak. Ennek a szerzetesrendnek a városban régi jóhírű gimnáziuma volt. 1738-ban még Meth Lipót is a jezsuita gimnázium diákjai közt szerepel Pozsonyban. A gimnázium ez évi diákösszeírásában

32 a követ24 Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi királyi katholikus főgymnasium története. Pozsony, 1896. 190. 1. 25 OL, MKX, Protoc. Cons. 1719 f. 166, 1723. f. 425—426. 26 OL, MKL, Litt, ad Cam. 1719 — 250. 27 OL, Magyar kir. Kancellária Levéltára (a továbbiakban: M. Kanc. Ltr.) Libri Regii Tom. XXXI. f. 294 és Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 5. köt. Bp., 1913. 68. 1. 28 OL, MKL, Litt, ad Cam. 1720 — 262. 29 OL, MKL, Litt, ad Cam. 1720 — 266. 30 OL, MKL, Litt, ad Cam. 1719 — 312 és Protoc. Cons. 1719 f. 350. 31 OL, MKL, Litt, ad Cam. 1742 — 159. 32 OL, Helytartótanácsi Levéltár, Miscellanea, Fasc. 29. nr, 192.