Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve, 1945–1969 / 3–46. o.

24 Ember Győző volt, amelyet Levéltárunk fennállásának 200. évfordulóján, 1956-ben rendeztünk a Váci utcában. Ez alkalommal, valamint az 1963-ban Budapesten rendezett nemzetközi levéltári kerekasztal konferencia alkalmával, számos külföldi levéltáros tekintette meg Levéltárunkat. De ezen kívül is sok külföldi vendég fordult meg épületünkben, nemcsak mint kutató, hanem mint látogató is. Házi kiállításainkat rendszeresen látogatták, főleg az egyetemek hallgatói és alsóbb iskolák tanulói. Dolgozóink közül sokan tartottak ismeretterjesztő előadásokat, rádióban, televízióban, a T. I. T. sorozataiban stb. A televízió, a rádió és a sajtó sokszor felkereste Levéltárunkat, adott innen helyszíni közvetítést, közölt interjúkat. Mindez újat jelentett a korábbi viszonyokhoz képest, amikor Levéltárunk a nagyközönséggel szinte kizárólag a kutatókon keresztül érintkezett. Kutatótermeink — jelenleg már 4 van — forgalma évről- évre növekedett. 1950-ben még csak 231 kutató kért 2316 kérőlapon anyagot, 1969-ben már 800 volt a számuk és 9497 kérőlapot adtak be. Hasonló méretekben növekedett a kölcsönzések száma is. A kutatás és a kölcsönzés nemcsak veszélyezteti anyagunkat, hanem árt is annak. Arra törekszünk, hogy filmre vett legértékesebb anyagunkat ne eredetiben használják. E törekvésünk, amely megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, a kutatóknak hol heves, hol fondorlatos ellenállásába ütközik. Megkezdtük a leggyakrabban használt egykorú segédletek filmre vételét, hogy ne kelljen a nehéz könyveket állandóan ki-be szállítani a raktárakból a kutatóhelyiségekbe. Nemcsak kutatótermeink forgalma, általában ügyforgalmunk, az irodai és gazdasági ügyvitel munkája is nagy mértékben növekedett. Költségvetésünk emelkedését már említettem. Azt is, hogy helyiségeink immár nem egy, hanem öt épületben vannak. Költségvetési keretünkön kívül az Akadémiától kapott céltámogatást is kezeljük. A státuson belüli dolgozókon kívül egész sereg időszaki alkalmazottat is foglalkoztatunk. Mindez sok munkát, nagy terhet ró Titkárságunkra és Gazdasági hivatalunkra, de egyéb részlegeinkre is. Az ügyforgalom növekedését mutatja, hogy míg 1950-ben csak 1341 esetben iktattunk, addig 1969-ben — részben decentralizáltan — 7365 volt az iktatott ügydarabok száma, ezek közül 4386-ot a Titkárság és az Iroda iktatott. 1962-ben új irattári rendszert vezettünk be, amely jól bevált és mintául szolgálhat más szervek számára is. * Könyvtárunk állománya is alaposan megnőtt. Míg 1954 végén 17 030 mű 36 971 kötetben, addig 1969 végén 29 027 mű 59 616 kötetben foglal helyet jelentősen kibővített raktárában.