Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Stier Miklós: A magyarországi német követjelentések, 1933–1939 : forráskritikai vizsgálat / 241–258. o.

1 A MAGYARORSZÁGI NÉMET KÖVET JELENTÉSEK 1933 — 1939 (Forráskritikai vizsgálat) A Német Külügyminisztérium Politikai Levéltára (Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes) a Német Császári és Porosz Királyi Külügyminisztérium Politikai Osztályának irattárából (die Registratur der Politischen Abteilung des kaiserlich deutschen Auswärtigen Amtes und königlich preußischen Ministeriums der Auswärtigen Angelegenheiten), az ún. Központi Irodából („Zentralbüro") származik, és közvetlenül az első világháború után (1920) alakult meg. 1924-ig a Hauptarchiv (Főlevéltár) nevet viselte, azután változott elnevezése „Politikai Levéltár"-rá. Előbb az Észak-Német Szövetség, majd a Német Birodalom Külügyminisztériumának ügykörébe tartozó, 1919-ig erősen felduzzadt levéltári iratanyagot őrizte. A Központi Iroda kurrens irattár és egyben levéltár is volt. Állagaiban 1870 és 1920 között ritkán került sor tudományos kutatásra,, s ha igen, akkor is mindenekelőtt hivatalos megbízásból. Először a Politikai Levéltár megalakulása után indult meg a privát jellegű tudományos kutatás. Az iratanyag évről évre 30 esztendővel visszamenően szabadult fel a kutatások céljára. A húszas és a harmincas években igen nagymennyiségű iratanyag került át a potsdami Birodalmi Levéltár őrzésébe. Főként olyan, a kurrens ügyek szempontjából nélkülözhetőnek vélt 1890 előtti (egyes esetekben 1918 előtti) nem titkos iratanyag került átadásra, amely a minisztérium belső igazgatási, jogügyi és gazdasági területein keletkezett. A Politikai Osztály iratai, valamint a Gazdaságpolitikai és a'Jogügyi Osztály titkos iratai a külügy Politikai Levéltárában maradtak. 1936 április 1-től az újra bevezetett regionális szisztéma alapján az 1920—1936 közötti időszak iratai a Politikai Levétárba kerültek. Ily módon 1939-ben, a háború kirobbanásakor a Politikai Levéltár őrizte az 1867—1936 között keletkezett összes politikai iratot, továbbá azokat az 1918—1936-ból származó jogügyi, gazdasági és kulturális aktákat, amelyek nem képezték kurrens ügyek előzményét. Végül a Politikai Levéltárbari található az 1867—1920 közötti időszak Személyi és Ügyviteli Osztálya iratainak legnagyobb része is. Ezen utóbbi osztály 1920—1945 közötti iratai a háború következtében megsemmisültek. Mint különleges állag, ugyancsak a Politikai Levéltár anyagát képezik a külföldön működő hivatalokból származó irattárak, amennyiben azok a Külügyminisztériumba kerültek. A központi és a külföldi hivatalok iratanyagának nem jelentéktelen része azonban 1943—1945-ben a háborús események következtében elveszett. Az időben elrendelt evakuálás folytán megmentett külügyi iratok 1945 után az amerikai, angol és a francia kormány gyámsága alá jutva csak 1956—1959-ben kerültek vissza a Német Szövetségi Köztársaságba.