Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve, 1945–1969 / 3–46. o.

Az Országos Levéltár huszonöt éve (1945—1969) 21 A raktári jelzetelésben új rendszert vezettünk be, aminek alapján egész anyagunkat — a Népi demokratikus osztályét kivéve — új raktári jelzettel látjuk el. 1969 végén — a Népi demokratikus osztályt nem számítva — egész anyagunknak 6,88 %-a, azaz 2276 fm várt még új raktári jelzetekre. Érdemes megemlíteni, hogy egész anyagunknak 41,86 %-a, a Népi demokratikus osztályt nem számítva pedig 49,21 %-a, azaz 16 292fm darabszintig rendezett. A selejtezést ez ideig nem tűztük ki célul. A helyhiány — ennyi haszna volt a tűzvészeknek — nem kényszerít 1945 előtti anyagunk selejtezésére. Csupán a rendezések során selejteztünk ki nem jelentős mennyiségű anyagot. Segédletet is sokfélét készítettünk és nem kis mennyiségben. 1949-ben az alapleltárak elkészítését tűztük ki első általános célul, s később is minden anyaghoz ezt a segédletet készítettük el először. 1954 végén egész anyagunknak 96,4 %-a már alapleltározott volt, 1969 végén 97,25'X>-ához volt alapleltár, a többihez csak azért nem, mert az elkészült repertóriumok vagy ismertető leltárak feleslegessé tették. Kezdetben úgy terveztük, hogy az alapleltárak után egész anyagunkról elkészítjük az ismertető leltárakat is. Ezt az elgondolást azonban később úgy módosítottuk, hogy az ismertető leltárakat csak az I. osztály anyagáról készítjük el, egész anyagunkról pedig az alapleltárak után másfajta segédleteket készítettünk. 1969 végén I. osztályunk anyagából 918fm-nek nem volt még ismertető leltára. Teljes anyagunkról elkészítettük a fondok és állagok jegyzékét, kartoték és ív formájában, s e jegyzékeket állandóan kiegészítjük az anyag gyarapodásának, illetve változásának megfelelően. A fondok és állagok tervezett könyvét és szakjegyzékét még nem készítettük el. Sokáig kísérleteztünk középszintű segédletekkel: csomójegyzékekkel, konspektusokkal, tétellajstromokkal, amíg kialakítottuk azt a kétféle középszintű segédletet: a repertóriumot és az áttekintő raktári jegyzéket, amelyeknek valamelyikét egész anyagunkhoz el szándékszunk készíteni. Nagy eredményként könyvelhetjük el, hogy 1969 végén egész anyagunknak — beleértve a Népi demokratikus osztály anyagát is — már 87,39 %)-ához rendelkezünk e kétféle segédlet egyikével vagy másikával. Érdemes megemlíteni, hogy egész anyagunknak 58,89 %.-a darabszintű segédlettel is megfelelően el van látva, 29,46 %-a pedig nem szorul ilyen szintű segédletre. A darabszintű segédlet készítésben legjelentősebb munka a diplomatikai levéltár jegyzékelése és lajstromozása volt. Tgen jelentős eredménynek mondhatjuk, hogy a törzskönyvnek nevezett jegyzéket e levéltár egész anyagáról elkészítettük, s annyi évtized után van egy olyan segédletünk, amely pontosan feltünteti, hogy Levéltárunknak ebben a legértékesebb gyűjteményében mit őrzünk. A diplomatikai levéltár lajstromozása is szépen halad előre, de ha üteme nem gyorsul, még több ötéves periódus szükséges ahhoz, hogy befejeződjék. 1969 végén a 107 276 egységből álló gyűjteménynek 44 882 egysége várt még lajstromozásra. Jelentős eredmény, hogy egész térkép- és tervtárunk rendelkezik valamilyen darabszintű segédlettel, annál is inkább, mert térképtárunk — a VITUKI által kezdeményezett és anyagilag fedezett akció keretében — más állagainkból kiemelt nagyszámú térképpel gyarapodott. Az Országos Levéltár kiadványok készítésével és közzétételével is hozzájárult az őrizetében levő levéltári anyag minél jobban használhatóvá tételéhez. 1949 óta megjelent kiadványai sokszorosan fölülmúlják az 1874 és 1949 közöttieket.