Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

158 Jenéi Károly latára az Országos Földbirtokrendező Tanács az ingatlant elveheti. Ebből az intézkedésből szükségszerűen következett, hogy a földigénylő bizottságokat a juttatott földek megmunkálásért és a termelés biztosításáért felelősség terhelte. A földigénylő bizottságok felelősségüknek a tudatában mindent meg is tettek, hogy a kiosztott és a tartalékföldek megműveletlenül ne maradjanak. A túrkevei földigénylő bizottság elnöke 1945. szeptember 29-én a termelési bizottság elnökét, a gazdasági felügyelőt és az egyik traktortulajdonost értekezletre hívta össze, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok mielőbb meginduljanak.

196 A csorvási földigénylő bizottság az új gazdákat zöldségfélék, cukorrépa, gyógynövények és vetőmagvak termesztésére buzdította.

197 A Csanád megyei nagykopáncsi földigénylő bizottság a ki nem osztott földeket művelés alá vette, hogy a búza, árpa és zab termést a földigénylőknek vetőmag céljára maximális áron kioszthassa.

198 A nagykőrösi földigénylő bizottság a Közellátási Minisztérium útján 800 q őszi vetőmagot szerzett, melyet az új gazdáknak kiosztott. A bizottság körültekintő gondosságát igazolta, hogy az őszi bevetett terület 15 %-kal haladta meg a vetési tervet.

199 A földigénylő bizottságok a földek parlagon hagyását nem nézték el. A Bihar megyei földigénylő bizottságok értekezletén határozati javaslatot fogadtak el, melyben arra kérték az Országos Földbirtokrendező Tanácsot: terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, hogy akik az 1945/1946-os gazdasági évben ingatlanaikat megműveletlenül hagyják, azok földjét az illetékes földigénylő bizottságok javaslatára vegyék el.

200 A termelés biztosítása az adott körülmények között nem jelentett könnyű feladatot. A községek nagyrésze nem rendelkezett elegendő igavonó jószággal és üzemképes traktorral. A mezőgazdasági munkálatok maradéktalan elvégzését így nem a pénzszűke akadályozta, hanem az igaerő és a mezőgazdasági gépek hiánya. A ceglédi földigénylő bizottság termelési hitel helyett ezért kapát, kaszát, ekét és gazdasági gépeket kért a Földművelésügyi Minisztériumtól.

201 A termelés biztosítását szolgálta az újgazdák szövetkezetbe tömörülése is, ha a termelési és egyéb problémák másként megoldhatók nem voltak. A csorvási földigénylő bizottság kezdeményezésére 610 földhöz juttatott fogadta el a javaslatot, hogy a mezőgazdasági gépek tervszerű kihasználása végett szövetkezzenek, mivel külön-külön képtelenek voltak a termelést megindítani.

202 A Körösladányhoz tartozó Fáspuszta gazdasági cselédei már 1945. március 25-én elhatározták, hogy 43 taggal 427 kat. holdon közös gazdaságot létesítenek, és ezt a gazdálkodási formát véglegesnek tekintették.

203 A szövetkezeti gondolat iránt egyre növekvő érdeklődés mutatkozott. Karcagon a földosztás után 7 szövetkezet működött.

204 Kunszentmártonban a földigénylő bizottság javaslatára a volt gazdasági cselédek három termelőszövetkezetet hoztak létre.

205 A Dunántúlon főként Tolna, Somogy, Baranya, Fejér és Vas megyében alakultak a földosztás után termelőszövetkezetek. 196 Szolnok m. Lt., túrkevei kfb ir. 197 Békés m. Lt., csorvási kfb ir., 265-1945. sz. 198 Csongrád m. 1. sz. Lt., Csanád m. főisp. mint közellátási kormánybiztos ir., 326-1945. sz. 199 OL, OFT, 32068-1945. sz.: Nagykörösi kfb jelentése. 200 OL, OFT, 32602/37423/-1945. sz.: Bihar megyei földigénylő bizottságok értekezletének határozati javaslata. 201 OL, OFT, 505-1945. sz.: Ceglédi kfb kérelme. 202 Békés m. Lt., csorvási kfb ir., 123-1945. sz. 203 Uo. MFT ir., Körösladány XV-1945-18-3 sz. 204 Szabad Szó, 1945. július 8. 2ÜS Uo. A kunszentmártoni gazdasági cselédeketa kfb meggyőzte, hogy jobban boldogulnak, ha a volt uradalmak gazdasági felszerelését közösen használják.