Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

142 Jenéi Károly végrehajtásának az állásáról rendszeresen jelentéseket kértek a községi elöljáróságok, a megyei földbirtokrendező tanácsok és több esetben a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok. Ezenkívül nyilvántartásokat kellett vezetni a haszonbérletekről, a házhelyügyekről és az anyagkészletekről. Leltározni kellett a felosztott nagybirtokok élő és holt felszerelését. A csurgói földigénylő bizottság pl. tizenkétféle pénzt kezelt, és ugyanannyi pénztári naplót vezetett.

63 A földosztás lezajlásáig a bizottság mindennap ülésezett. Ebben az időszakban az elnök és a jegyző állandóan a földigénylő irodában tartózkodott. Később a teljes ülések ritkultak. A kisteleki földigénylő bizottság a földosztás megtörténte után hetenkint kétszer, kedden és pénteken ült össze.

74 A szegedi viszont csak havonta egyszer, a hónap utolsó szombatján tartott ülést.

65 A bátaszéki ötös bizottság minden héten szerdán, a teljes bizottság pedig szombatonkint tartotta tanácskozását.

66 A földigénylő bizottságok tagjai munkájukért napidíjban és költségmegtérítésben részesültek. Sok bizottsági tag azonban sem napidíjra, sem költségmegtérítésre nem tartott igényt, bár közérdekű munkája miatt saját gazdaságával nem tudott törődni, és „gyakran térdig érő pocsolyában járt, ugrált, gyalogolt étlenszomjan, hogy a földosztás minél gyorsabban befejeződjön".

67 Nem volt az olcsvaapáti (Szatmár-Bereg m.) földigénylő bizottság tagjainak a példája egyedülálló, akik kijelentették, hogy a földreform ügyében végzett munkájukért nem fogadnak el semmiféle díjazást, „meri amit tettünk — közölték a megyei földhivatallal —• az emne.ri kötelesség volt tőlünk, mert ez az igazi* demokrácia".

68 A földosztás végrehajtásának előmunkálatai A földigénylő bizottságok működését, mint korábban említettük, a 600/1945. ME. sz. rendelet, a végrehajtási utasítások és az Országos Földbirtokrendező Tanács elvi jelentőségű határozatai szabályozták. Az alaprendelet a földosztás céljára felhasználható ingatlanok megszerzésének a módját, a juttatás formáit, a juttatandó birtoknagyságot állapította meg, valamint az igényjogosultságot szabályozta. A 33 000/1945. FM sz. rendelet, az első végrehajtási utasítás a földreform megvalósítását végző szervek működését és hatáskörét írta körül. A 2400/1945. FM sz. rendelet, a második végrehajtási utasítás a házhelyekiil kijelölhető ingatlanok felhasználását, a házhelyjuttatás módozatait, a juttatott házhelyek megváltási árának törlesztését és a házhelyek céljára igénybe vett ingatlanok tulajdonosainak a kártalanítását állapította meg. Az 5600/1945. FM sz. rendelet, a harmadik végrehajtási utasítás végül az alaprendeletnek a földbirtokok elkobzására, illetve megváltására vonatkozó intézkedéseit egészítette ki. Ezenkívül rendelkezett a halastavak, rizstelepek és öntözött területek felhasználásáról, továbbá szabályozta a mezőgazdasági ipari üzemek helyzetét és a csoportos telepítés kérdését. A földreform végrehajtása során a földigénylő bizottságok első, legfontosabb teendői közé tartozott a kiosztható földek számbavétele. A földreform-rendelet a 63 Csongrád m. 2. sz. Lt., MFT ir., 640-3289/1945. sz. M Somogy m. Lt., Földhivatal ir., 270-1945. sz. 65 Csongrád m. 2. sz. Lt., Kisteleki kfb ir., 1945. április 20. jegyzőkönyv; 66 Csongrád m. Lt., Szegedi fb ir., 1945. június 27. jegyzőkönyv. 67 Somogy m. Lt., Igali kfb ir., 1945. június 23.; Békés m. Lt., Békési kfb ir.,1945. június 2. Kérelme az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. 68 Szabolcs-Szatmár m. Lt., Szatmár-Bereg m. Földhivatal ir., 808-1945. sz.