Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

A földigénylö bizottságok (1945—1947) 141 ható földeket vették számba.

53 A földosztás első szakaszában gyakorlatilag a földigénylő és az ügyviteli bizottság feladatköre élesen nem különült el egymástól. A munkából valamennyi tag egyformán kivette a részét. Az ügyviteli bizottság csak a földek kiosztása után mentesítette a földigénylő bizottság többi tagját az adminisztrációs munkák alól. A földigénylő bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozták meg. A már juttatott föld visszavételéhez azonban 2/3 szótöbbségre volt szükség. A bizottság egyik tagja sem vehetett részt a határozathozatalban akkor, ha a saját vagy rokonsága igényjogosultságának az ügyében döntöttek. A földreform végrehajtása végső soron bonyolult, sokrétű írásbeli munkával járt, melyet a rendeletek kötelezően előírtak. Irodahelyiségről és adminisztrátorról elvileg a közigazgatásnak kellett gondoskodni.

54 Nagyobb községekben, főként pedig a városokban, mint Kecskeméten, Kisújszálláson, Túrkevén, Kiskunhalason és Békésen a földigénylő iroda adminisztrációs munkáit irodavezető látta el.

55 Heves megyében a földigénylő bizottságok írásbeli teendőit a községi elöljáróságok valamelyik dolgozója végezte.

56 Csongrádon a nemzeti bizottság a polgármesteri hivatalt bízta meg az igényjogosultak és a kiosztható földek összeírásával.

57 Mezőszentgyörgyön és Csurgón a községi tanító,

58 Vönöckön és Bucsun (Vas m.) a községi jegyző vezette a földigénylő irodát.

59 A falusi értelmiség egy része önzetlenül segítette a földosztás munkáját, közreműködését a bizottságok igénybe is vették. Csak néhány megyében fordult elő, így többek között Somogyban, ahol a földigénylők, a földhivatal ügyvezetőjének panasza szerint, ,,az értelmiséget kirekesztették a földosztás munkájából".

60 A földigénylő bizottságok ügyvitele általában kifogástalan volt. Az ülésekről jegyzőkönyveket vezettek, melyekben minden határozatot feljegyeztek. Jegyzőkönyvezték a földigénylők panaszait és kérelmeit is. Az iratokat kevés kivételtől eltekintve

61 iktatták és iktatószámok sorrendjében irattározták. Az első időkben a közigazgatási ügyvitelhez hasonlóan súlyos gondot okozott a papírhiány, melyen a községi elöljáróságok irattárából vagy az uradalmi levéltárakból kiemelt iratok tiszta hátlapjainak felhasználásával igyekeztek segíteni. A szentesi honvéd kiegészítő parancsnokság a nem szabványos papíron történt ügyintézés miatt, nem méltányolva a rendkívüli viszonyokat, a szegvári földigénylő bizottság ellen panaszt tett a megyei földbirtokrendező tanácsnál. Ezzel kapcsolatban a tanácsot arra kérte, utasítsa a földigénylő bizottságot, hogy „az ügy komolysága érdekében megfelelő papírt használjon, mert levelét hivatalos ügydarabnak nem tekintheti".

62 A vonatkozó rendeletek és felettes földosztó szervek — mint említettük — meglehetősen sokfajta írásbeli feladattal terhelték meg a földigénylő bizottságokat. A jegyzőkönyvek vezetése és a különböző összeírások készítése mellett a földreform 53 Csongrád m. 2. sz. Lt., Csongrádi kfb ir., F-7-1945. 54 Szabad Nép, 1945. április 1. 55 Bács-Kiskun m. Lt., MFT ir., 2-1945. sz.: a Kiskunhalasi kfb jelentése 1945. március 31. 66 Soós Imre i. m. Levéltári Szemle, 1962. 2. sz. 57 Csongrád m. 2. sz. Lt., Csongrádi NB ir., 1945. március 22. jegyzőkönyv. 58 Somogy m. Lt., Csurgói kfb ir. 59 Vas megyében Vönöckön a kfb adminisztrációs munkáját a körjegyző, Bucsu községben pedig a községi tanitó végezte. 60 Somogy m. Lt., Földhivatal ir., 10—1945. sz. S1 Soós Imre i. m. Megállapítása szerint iktatás és irattári rendszer csak az egri kfb-nél volt. 62 Több száz kfb iratanyagát átnéztem. Tapasztalatom szerint a legtöbb kfb iratanyagát iktatta és iktatószámok sorrendjében irattározta. •