Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 127 helyezett arra, hogy a kollégium eredményesen dolgozzon, és messzemenően támaszkodott a kollégium, azaz a kollektíva véleményére. A kollégium ülésanyagait a miniszteri titkárság elnöki csoportja készítette elő.

107 A kollégium megszervezése után államtitkári értekezleteket egyre ritkábban hívtak össze. Ezen értekezletek szerepe, befolyása az ügyek vitelére nullára csökkent. A BM-ben a kommunista Szebenyi államtitkáron kívül már csak két szociáldemokrata államtitkár működött. A tervgazdálkodás irányítása és a centralizált állami ügyintézés kiépülése mind élesebben felvetette a bürokratikus sallangokkal terhes állami ügyintézés racionalizálásának és gyorsabbá tételének szükségességét. Rajk László felismerte, hogy az érvényben levő ügyviteli szabályzat hiányosságai miatt az ügyintézőket — főleg azokat, akik évtizedek alatt hozzászoktak a jogi formulák által meghatározott keretekhez, ügyintézéshez — passzivitásra készteti. A belügyminiszter már 1947 őszén is nemegyszer bírálta az ügyosztályokat, elsősorban a III. (közigazgatási) főosztályhoz tartozó ügyosztályokat, mert nem tettek javaslatokat az önkormányzati, városi' igazgatás gyorsabbá és eredményesebbé tételére.

108 Ezért Rajk kezdeményezésére a KP 1948 elején a Gazdasági Főtanács napirendjére tűzette a közigazgatás egyszerűsítésének megoldását. A GF a probléma elvi és gyakorlati kérdéseinek kidolgozását a BM-re bízta. Rajk e feladat eredményes végrehajtása érdekében az alábbi szervezeti intézkedéseket hajtotta végre. A 11/1. (törvényelőkészítő) ügyosztályt a II. (közjogi) főosztálytól az I. (elnöki) főosztály keretébe osztotta be, és egyidejűleg az I/l-b (szervezési) ügyosztály és az 1/3. (közszolgálati és tanulmányi) alosztály vezetését és irányítását a törvényelőkészítő ügyosztály újonnan kinevezett vezetőjének, Beér Jánosnak (MKP) rendelte alá. A közigazgatás egyszerűsítésének keretébe tartozó feladatok különleges jellegére és fontosságára való tekintettel a miniszter Beér Jánost saját közvetlen felügyelete alá rendelte.

109 Itt említjük meg, hogy Kiss Rolandot 1948. február 13-án a BM adminisztratív államtitkári funkciói alól felmentették, egyben a HM-be politikai államtitkárrá nevezték ki.

110 A fentiekben tárgyalt átszervezések eredményeként a BM szervezeti felépítése 1948 április elején a következő volt: /. (elnöki) főosztály; tagolódása: l/l. (személyzeti), 1/2. (gazdasági), 1/3. (műszaki), 1/4. (népgondozói), 1/5. (önkormányzati személyzeti), 1/6. (központi sajtó), 1/7. (törvényelőkészítő), 1/8. (szervezési) osztály, 1/9. (közszolgálati és tanulmányi) alosztály.

111 A //. (közjogi) főosztály keretén — a törvényelőkészítő ügyosztály kivonása után — már csak két osztály maradt: a H/l. (közjogi és állampolgársági) és a H/2, (gyámügyi és alapítványi) osztályok. Ezek ügyköre valóban csak közjogi jellegű volt. A ///. (közigazgatási) főosztály keretében négy osztály működött 1948 közepén: a /////. (vármegyei), a IH/2. (községi), a 111/3. (városi és székesfővárosi), valamint a líl/4. (vármegyei és községi gazdasági) ügyosztályok. A ÍV. (közrendészeti) főosztály szervezeti tagolódása a következő volt: ÍV/1, (rendőri) osztály, — alosztályai: IV/l-a (szolgálati és személyzeti), IV/l-b (kiképzési), IV/l-c (anyagi), IV/l-d (nevelési), ÍV/l-e (bűnügyi rendészeti) alosztályok, valamint a hatósági, szervezési és fegyvertartási csoportok, —

112 1V/2. (igazgatásrendészeti) osztály; 1V/3. (egyesületi) osztály; 1V/4. (ellenőrzési) osztály; IV/5. (kihágási) osztály. 107 Vida Ferenc visszaérni., — saját gyűjtés. 108 BM közp. ir. 9229/1947. BM ein. 109 RK 1948. március 1. 110 Uo. 4802/1948 BM e'n. 111 UMKL f BM 5470/1948. ein. 112 RK 1948. június 15.