Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

80 Fabian István forradalmi törvényszékek, amelyek a nép, az előzőleg és később is elnyomott nép, a kizsákmányoltak, a történelmileg semmibe vett proletariátus nevében osztották a maguk igazságát. A forradalmi törvényszékek tisztviselőinek foglalkozására vonatkozóan fennmaradt hiányos adatok miatt nem vállalkozhatunk olyan kimutatás összeállítására, amely teljes képet ad az egész, 1919. évi Pest megye területén működött valamennyi tanácsköztársasági igazságügyi funkcionárius foglalkozásáról. Az ellenforradalmi korszak nemcsak, hogy nem óvta, hanem inkább pusztította a Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékeinek iratait. A tanulmányhoz csatolt jegyzékben azonban a megállapítható foglalkozásokat feltüntettük. E szórványos adatokból is kitűnik, hogy a forradalmi törvényszékek személyzete döntő többségében proletár volt. Itt jegyezzük meg, hogy a Forradalmi Kormányzótanács, az Igazságügyi Népbiztosság rendeletei nem tartalmaznak foglalkozásra, származásra vonatkozó kikötéseket, — természetes volt, hogy a proletárállam muríkástanácsai elsősorban munkásokat, földműveseket, katonákat jelöltek a forradalmi törvényszékek funkcionáriusának, ill. olyan egyéb és értelmiségi egyéneket, akik magukévá tették a proletariátus ügyét. A Pest megyei forradalmi törvényszékek szervezete a rendeleteknek megfelelően egységes volt; tisztségviselőik voltak: elnök, bírák, vádbiztos és jegyző. Egyes helyeken — a közölt jegyzékek szerint — egynél több elnök, kettőnél sokkal több bíró, egynél több vádbiztos és jegyző is volt. Ma még tisztázatlan, hogy a közölt bővített létszámú törvényszékeken több, egymást követő különböző személyi összetételű tanács működött-e. Az azonban bizonyos, hogy nagyobb városokban egyes tisztségeket a tárgyalásokon felváltva is viseltek, tehát az elnök, bírák, vádbiztosok és jegyzők váltakoztak. Azokban a helységekben, ahol katonai forradalmi törvényszékek is működtek, előfordult, hogy a polgári és katonai bíróságokban több azonos személy volt. A katonai forradalmi törvényszékek jegyzékét a megfelelő helységekben a polgári forradalmi törvényszékek után szintén közöltük, mert a tisztségviselők javarésze helyi polgári egyén vagy nemrégen leszerelt katona volt. A forradalmi törvényszékek működése A megyében néhány nagyobb vidéki város, — Kecskemét, Kiskőrös, Nagykőrös — forradalmi törvényszékeinek kivételével a többinek számottevő iratanyaga nem maradt fenn.

29 Ennek következtében működésüket időben nem lehet pontosan meghatározni. A csatolt jegyzékben az egyes helységekben működött forradalmi törvényszékeknél található dátumok azokat a kezdő és befejező időpontokat jelzik, amelyek között működésükre adatok vannak, a lábjegyzetekben közölt levéltári forrásokban és a sajtóban. Ezek az időpontok vagy a kinevezések, személyi változások, vagy a meghozott ítéletek időpontjai. A csepeli 1919-es kommunisták ellen folytatott ellenforradalmi per a forradalmi törvényszék működését így jellemezte: „Ennek az ún. forradalmi törvényszéknek szerepe az volt, hogy egyes esetekben a vádbiztosok indítványára emberek cselek29-A „saját" iratanyag a PTIA gondos munkája nyomán, az ellenforradalmi perek bűnjel és bizonyíték mellékletéből került elő. Vő. erre vonatkozólag Gecsényi Lajos tanulmányát a Levéltári Szemle 1968/1. számában. — Jellemzésképpen megemlítjük, hogy a Pest megyei Levéltár őrizetében 3 db olyan irat van, amely provenienciája szerint eredeti, a Monori Forradalmi Törvényszék iratai közül való. A többi adat más (közigazgatási) iratokból származik.