Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején 77 Aszódi Forradalmi Törvényszék március 25-én már a negyedik ítéletét hozta.

15 Budafokon a Munkástanács március 24-én rögtönítélő bíróságot alakítva ítéletet hozott;

16 Csepelen a március 25 körüli napokban már volt forradalmi törvényszék;

17 • Erzsébetfalván (Pesterzsébet) március 21-én már voltak forradalmi törvényszéki tagok;

18 Kecskeméten március 25-én rögtönítélő bírósági tárgyalás és ítélet volt;

19 Kiskunhalason március 25-én szintén tárgyalt a helyi forradalmi törvényszék.

20 A megye területén alakult forradalmi törvényszékek száma a kutatás jelenlegi állása szerint 45 volt. A Pestvidéki Kir. Ügyészség 1920. október 25-i adatai szerint az ügyészség területén összesen 26 forradalmi törvényszék alakult.

21 A forradalmi törvényszékek kialakulásának és megszervezésének folyamatára irányítja a figyelmet Rónai igazságügyi népbiztosnak a Kecskeméti Munkástanácshoz április 2-án intézett távirata, amely szerint a forradalmi törvényszékekre és a proletariátus bírósági gyakorlatára vonatkozó új rendelet előkészület alatt áll, addig viszont a sürgős ügyekben intézkedni kell, ezért a bírósági helyiségeket lefoglalni más célra nem lehet.

22 A megyében létrejött forradalmi törvényszékek megszervezése kétoldalú volt: a proletariátus helyi szervei (munkástanácsok) „alulról", a Forradalmi Kormányzótanács pedig „felülről", szinte egyidőben kezdeményezték felállításukat. Gyakorlatilag mindez úgy jelentkezett, hogy a munkástanácsok nemcsak a Forradalmi Kormányzótanácsnak a forradalmi törvényszékekre vonatkozó rendeleteit kapták meg egymás után, hanem saját területük közbiztonsági problémáit is ismerték, A proletárforradalom számos országos és helyi vezetője a hazai közbiztonsági állapotokon túl számolt a különböző mértékben meglevő ellenforradalmi veszéllyel, amit csak szervezett erővel és forradalmi éberséggel lehetett leküzdeni. Az 1918. október—novemberi polgári forradalomban fellépő különböző erők; a régi vezetőréteg szervezett „átállása", néhány falu kiéhezett lakosságának vasúti és uradalmi fosztogatásai mind azt javallottak, hogy a proletárhatalom szilárd igazságszolgáltatási szervekkel rendelkezzék.

23 A helyi munkástanácsok és az országos szervek együttműködésére vonatkozóan megemlítjük a Szentendrei Munkástanács március 28-án tárgyalt napirendi pontját, amelyben a hadügyi (!) népbiztossággal váltott távírat következtében elhatározták a város és környékére kiterjedő területi illetékességgel a forradalmi törvényszék megalakítását.

24 15 PTIA 653 f. 3/27. Aszódi F. T. 4/1919. sz. ítéletének jegyzökönyve, korabeli (1919) ellenforradalmi másolat. 16 PTIA 1919—B—3552. Vö. PmL Biai J. D. 4086/1919. 17 PTIA 1919—B. 688. 18 PTIA 653 f. 3/25. és 1920—B—2333. 19 PTIA 609 f. Kecskeméti F. T. 78/1919. Hiv, ellenforradalmi másolat, 1919. 20 PTIA 609. f. Kiskunhalasi F. T. 5/1919. 21 PTIA T—1920—36086. Pestv. Kir. Ügy. jelentése az igazságügyminiszterhez. A kérdés eldöntése további kutatást kíván, a szórványos, hiányos és több levéltárban fellelhető adatok miatt. Kecskemétre és Kalocsára vonatkozó adatunk eddig nincs. 22 Magyar Alföld, 1919. április 2. 23 Adatok részletes felsorolása e tanulmány kereteit meghaladná, de a téma iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk a Pest megyei Levéltár adattárára, amelyben több ezer (!), a témára vonatkozó cédula található. 24 PTIA 1919—

В—3542. A szentendrei tanácsköztársasági funkcionáriusok elleni ellenforradalmi büntetőperhez a helyi Munkástanács eredeti jegyzőkönyvét bűnjelként csatolták. E jegyzőkönyvön kívül Pest megyében alig néhány munkástanácsjegyzőkönyv maradt fenn. •— A hadügyi népbiztossággal váltott táviratra azért került sor, mert két vörösgárdistát tartóztatott le a Munkástanács, akik a szesztilalmat megszegték. Vö. említett jegyzőkönyv, 1919. március 28. 3. tárgy. —