Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Kelemen Elemér: Somogy megye művelődési igazgatása a Magyar Tanácsköztársaság idején / 57–71. o.

Somogy megye művelődésügyi igazgatása a Magyar Tanácsköztársaság idején 67 kibontakozásában jelentette talán a legnagyobb akadályt. Jelentőségét nem ismerték fel mindenütt; volt, ahol szerepét a hajdani iskolaszék teendőire kívánták korlátozni. Egyes munkástanácsok önkényeskedéseivel szemben a megyei vezetés is fellépett.

59 A munkástanács és művelődési osztály együttműködésének, a községi művelődési osztály lehetőségeinek és tevékenységének előremutató példáját figyelhetjük meg Balatonbogláron. Közös erőfeszítéseik eredményeképpen megoldódott az iskola megfelelő elhelyezése; az erre vonatkozó rendeleteket megelőzve végrehajtották a felekezeti iskolák összevonását; a felújított Munkásotthont a felnőtt szabad oktatás, népművelés központjává tették; kérték és lebonyolították a tanítók nyári átképző programjának egyik tanfolyamát.

60 Május végére tehát a megye községeiben megalakultak a művelődési osztályok (intézőbizottságok). Kibontakozóban volt a járási művelődési osztályok tevékenysége. Ezek a testületek már működésük első heteiben sikerrel birkóztak meg sok nehéz feladattal, megoldották a legfontosabbat: az iskolák államosítását; felelős gazdaként törődtek iskoláikkal, sürgették, segítették azok gondozását, felszerelését. A járási és községi művelődési osztályok néhány hetes működése is igazolta a létrehozásukat alátámasztó érveket. Annak ellenére, hogy az indulás jellegzetes problémái — az előzmények és tapasztalatok hiányából adódó téjékozatlanság, a feladatok vázlatos körvonalazásából eredő bizonytalanság, tapogatózás — naponta tetten érhetők,

61 — az újtípusú művelődés-igazgatás hatékony eszköznek bizonyult Somogy művelődésügyének forradalmi átalakítására. A megyei vezetés május végétől a tanácsi művelődés-igazgatásnak csaknem az egész megyét átfogó szervezetére támaszkodhatott. Ez a szervezet — a múltbeli tapasztalatokat és eredményeket is felhasználva — rugalmasan alkalmazkodott a reá háruló, hallatlanul megnövekedett feladatokhoz. Ha az előzményeknek és a központi intézkedéseknek megfelelően elsősorban az iskolával és az oktatással kapcsolatos teendők jelentették is munkája nagyobb részét; tevékenységében körvonalazódott egy általánosabb, szélesebb körű művelődési program, amely magában foglalta az iskolán kívüli művelődés, a népművelés elemeit is. Ennek a táguló programnak hivatalszervezeti megfelelője a megyei művelődési osztály május végére kialakult — és júniusban tovább differenciálódó szerkezeti felépítése. E szervezeti változtatásokat tényleges igények, megoldandó feladatok követelték. A művelődésigazgatás szervezése terén elért eredmények indokolják, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság különös figyelemmel kísérte a somogyi próbálkozást. Erről az érdeklődésről tanúskodik a művelődési osztály egyik vezetőjének, Vajthó Jenőnek június elején kelt nyilatkozata, amelyben arról számol be, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság az osztály hivatalszervi felépítését, gyakorlati tevékenységét elemző jelentés készítésére szólította fel őket. ,,A művelődési osztály típusa csak nálunk fejlődött ki — mondotta nyilatkozatában —, és rendeletet kap59 SML: Latinca-iratok. H-348/1919., K-590/1919. Vö. A közoktatásügyi népbiztos 81877/1919. sz. körrend. (Rendelet a Munkástanácsoknak az iskolai ügyekbe való beavatkozása ellen.): P. I. Arch. II. 7/8. 60 SMU: Kgb. iratok. 1155/1919. — Tanf. ikt. 2157/1919., 278, 485/1919/B. — Somogyi Munkás 1919. június 3., uo. július 26. 61 Legfeltűnőbbek: a tanítók helyenkénti mellőzése; önkényeskedés a munkástanácsok részéről; a helyi népművelési hagyományok és az új művelődési törekvések ööszekapcsolásának elmulasztása. (Bár ez utóbbi nem elsősorban a helyi szervek mulasztása.) У-