Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.
52 Jenéi Károly A PK Felszámoló Osztályának szerepe akkor lépett előtérbe, amikor a Forradalmi Kormányzótanács a pénzügyi népbiztost felhatalmazta, hogy pénzintézetek, valamint bank- és pénzváltó üzletekkel foglalkozó magáncégek felszámolását, esetleg két vagy több pénzintézet fúzióját rendelje el. 74 A pénzügyi népbiztos május 12-én kelt rendeletével a felszámolások és fúziók végrehajtásával a PK Felszámoló Osztályát bízta meg. 75 Az osztály a felhatalmazás alapján 163 pénzintézet és magánbankház felszámolási eljárását indította meg. Az eljárás meglehetősen hosszadalmas lefolyású volt. Először el kellett készíteni az illető pénzintézet mérlegét. Ezt követte a követelések kielégítésére rendelkezésre álló készpénz formaszerű felosztási tervének az összeállítása, melyet a Népgazdasági Tanács pénzügyi főosztályának kellett jóváhagyni. Majd a jóváhagyott felosztási terv alapján a hitelezőket kielégítették. Takarékbetétből vagy folyószámlakövetelésből egy-egy hitelező csak 2000 K-t kaphatott kézhez, követelésének fennmaradó részét a PK a hitelező folyószámláján jóváiratta. 76 A hitelezők kielégítése után történt meg a pénzintézeteknek a cégjegyzékből való töröltetése. A Felszámoló Osztálynak több esetben nem likvidálási, hanem fúziós eljárást kellett lefolytatnia. A fúziókat a pénzintézeti hálózat évek óta húzódó racionalizálása tette szükségessé. A pénzügyi népbiztos május 17-én szabályozta a pénzintézetek egyesülésének a módozatait, hogy ezzel a fúziók alapfeltételeit megteremtse. 77 A pénzügyi népbiztos a fúziós eljárás megindítását nem engedélyezte, ha az egyik pénzintézet terhei 1919. március 21-én fennállt vagyonát meghaladták. A fúziós eljárást a PK Felszámoló Osztálya tette folyamatba. Ennek során először megállapították az összeolvadó pénzintézeteknek az alaptőkéből, tartalékalapokból és tiszta nyereségből álló tiszta vagyonát. A fúziót a Felszámoló Osztály javaslata alapján a pénzügyi népbiztos hagyta jóvá. A pénzintézetek a fúziótól általában idegenkedtek. A PK sem foglalkozott szívesen ezek lebonyolításával. A pénzintézeti hálózat racionalizálására pedig feltétlenül szükség volt. A pénzintézeti alkalmazottak létszáma ui. a háborús konjunktúra következtében rendkívül megduzzadt. A pénzügyi népbiztosok több ízben hangsúlyozták, hogy a túlméretezett bankszervezetre a szocialista gazdasági rendben nincs szükség. 78 Ezért a bankrendszer egyszerűsítésére és új pénzintézeti szervezet kiépítésére törekedtek. A cél elérése érdekében korlátozták a pénzintézetek üzleti tevékenységét. Az így feleslegessé vált munkaerőket pedig a PK-hoz helyezték át szolgálattételre. Az első helyes intézkedéseket azonban újabbak nem követhették. A szocialista bankrendszer megvalósítását az intervenciós támadás és a Tanácsköztársaság megdöntése meghiúsította. * A Pénzintézeti Központ a Tanácsköztársaság pénz-, és hitelügyi szervezetében igen fontos szerepet töltött be. A tanácskormány a Pénzintézeti Központra mint állami érdekeltségű pénzintézetre mind több feladatot ruházott rá. Az intézet a 74 PN Pénzint. Közi. 1919. 5. sz.: Forradalmi Kormányzótanács LXXXII. sz. rend. 75 Uo. 1919. 6. sz.: 31 /PN sz. rend. 76 OL L 3—4/2r-I. 77 PN Pénzint. Közi. 1919. 7. sz.: 34/PN sz. rend. 78 Vörös Újság 1919. ápr. 20.: Székely Béla népbiztos nyilatkozata.
