Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében 41 Az üzletbiztos, az ellenőrző munkástanács és a bizalmi testület a Tanácsköztársaság megdöntéséig teljes összhangban irányította a PK működését. Csak így tudta az intézet a reábízott sokféle és bonyolult pénzügyi feladatot megoldani. Az ellenőrző munkástanács utolsó ülését 1919. július 30-án, a bizalmi testület pedig július 29-én tartotta. 3. A szocializált vállalatok hitelellátása A PK az első jelentős feladatot március 28-án kapta a tanácskormánytól. A pénzügyi népbiztos a köztulajdonba vett üzemek pénzügyi kezelésével és ellenőrzésével az intézetet bízta meg.

16 A tanácskormány folyamatosan 4159 ipari és kereskedelmi vállalatot szocializált.

17 Nyilvánvaló volt, hogy valamennyinek a pénzügyi kezelését az intézet egyszerre nem vehette kezébe. Ezért csak a ténylegesen köztulajdonba került üzemek finanszírozását vette át. Egy-egy üzem szocializálása akkor fejeződött be, amikor a termelési biztos kinevezése megtörtént és a PK által kiküldött ellenőr az üzem revízióját befejezte. Ha ezek a feltételek még nem valósultak meg, az üzem pénzszükségletéről annak a szocializált banknak kellett gondoskodni, ahol a vállalat takarékbetétjét vagy folyószámla-követelését kezelték. Ha valamelyik üzem folyószámla-követelését már kimerítette, a munkabérek kifizetésére igényelt összegeket a banknak továbbra is folyósítani kellett. Az így keletkezett fedezetlen hiteleket, az üzem tényleges köztulajdonba vétele után, a PK az állampénztár terhére elszámolta.

18 Ha a vállalat pénzkezelését a PK már átvette, a termelési biztos köteles volt a mindenkori üzemi bevételt hetenkint két ízben az intézetnél folyószámlára elhelyezni. A befizetett összegek felett a termelési biztos és az ellenőrző munkástanács egyik tagja együttesen rendelkezett. A vállalat pénzkezelését pedig a PK által kiküldött revizor ellenőrizte.

19 A szocializált üzemek hitelellátásával az intézet bankosztálya foglalkozott. A bankosztály által teljesített kifizetések és átutalások száma a termelési biztosok hivatalba lépése és a revíziók lezajlása után rohamosan megnövekedett. A bankosztály munkakörét ennek következtében csak a szocializált pénzintézetektől szolgálattételre berendelt munkaerők segítségével tudta ellátni. A forgalom nagyarányú emelkedése május közepén kezdődött meg és június végén érte el csúcspontját, amikor az intézet a Szociális Termelés Népbiztossága által életre hívott anyaghivatalok, majd a kerületi ipari termelési tanácsok finanszírozását is átvette.

20 Emellett az intézet Vidéki Osztálya és Mezőgazdasági Hitelosztálya által utalványozott összegek folyósítása és könyvelése szintén a bankosztály teendőit szaporította. A bankosztály május—június havi forgalmának szemléltetéséül — amennyiben azt a töredékesen megmaradt iratok lehetővé teszik — a következőkben ismertetünk néhány adatot, melyek a bankosztály működési körének kiterjedettségét jellemzően dokumentálják. Májusban a bankosztály pl. a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak 7,4 millió 16 Pénzügyi Népbiztosság (PN) Pénzintézeti Közleményei 1919. ápr. 3. sz. 17 A proletárdiktatúra Magyarországon Bp., 1920. 58—69. o. is pN pénzint. Közi. 2. sz. 1919. ápr. 3.: Végrehajtási utasítás a Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendeletéhez. 19 Uo.: Forradalmi Kormányzótanács XXXIII. sz. rend. 5. §-a.