Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban / 397–413. o.

408 Krónika a Tiszatáj „A békéscsabai 6. vörös hadosztály születése 1919-ben", a Móra Ferenc Múzeumi Évkönyve a „Két összeírás a reformkori Szeged kézműiparosságáró!" c. tanulmányát közölten Ugyané szerzőnek társszerzővel írt „Békés megye 1918—1919-ben" című munkája a Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 2. füzeteként került az olvasók kezébe. A helytörténetírás levéltári művelésének eredményei közül ki kell emelnünk két levéltári évkönyv megjelenését. A Tanulmányok Tolna Megye Történetéből című kötetet Puskás Attila, a Baranyai Helytörténetírás 1968. címűt Szinkovich Márta levéltárigazgató szerkesztette. Az előbbiben Puskás Attilának „A forradalom érése Tolna megyében az I. világháború alatt", az utóbbiban Szinkovich Mártának „A szabadművelődési korszak Baranyában" és Kopasz Gábornak „A répacukorgyártás kezdete a Dél-Dunántúlon 1837—1867" с feldolgozása található. Afondképzők történetével Veress Miklósnak „A tárnoki hatóság és a tárnoki szék. 1526—1849" (Bp. 1968.), Varga Endrének a „Polgári peres eljárás a királyi kúrián 1724—1848/49" (LK), Kiss Istvánnak és Káposztás Istvánnak „A szocialista korszak közigazgatástörténetéhez" (LSz), a Baranya megyei Levéltár dolgozóinak „A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területi és helyi szervek típusai a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (LSz), Németh Andrásnak „Az Iparügyi Minisztérium a felszabadulás után 1945—1949" (LSz), Lengyel Alfrédnak „A felszabadult Győr megye és város igazgatásának első évei" (LSz), valamint Sárközi Zoltánnak, Szekeres Józsefnek és Szilágyi Gábornak „A mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyár története" Bp. 1968) с munkája foglalkozik. Az általános történeti feldolgozásokat Bónis Györgynek a „Székesfehérvár, az Árpádok székhelye" (Székesfehérvár Évszázadai L), „La pénétration du droit romain dans les pays slaves et hongrois" (Recueil de Mémoires et Travaux publié par la Société d'Histoire de Droit et des Institutions des Anciens Pays de Droit Écrit. Fasc. 6. Montpellier 1967.) es „Die praktische Juristenausbildung in mittelalterlichen Ungarn" (Acta Facultatis Juridicae Universitatis Comenianae. Die juristische Bildung in der Slovakei und Ungarn bis zum J. 1848. Bratislava, 1968.), Degré Alajosnak „Die Einführung der Advokatenprüfung und deren Einfluss auf die Juristenbildung in Ungarn" (uo.) es „A magyar jogtörténetírás keletkezése és fejlődése a dualizmus korában" (MTA Dunántúli Tudományos Intézete: Értekezések 1967—68.), Simonffy Emilnek az „Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után" (Agrártörténeti Szemle 1968), Szekeres Józsefnek a „Ganz Ábrahám élete" (a Ganz Villamossági Művek kiadása, Bp. 1968.) és a „Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (a Közlekedési Múzeum Füzetei sorozatban), Bogdán Istvánnak a „Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII—

XIX. században (LK), valamint Hajdú Tibornénak „Csorba Géza" (Párttörténeti Közlemények) és #

,Táncsics AranyTrombita с lapjának kauciója" (Magyar Könyvszemle) с tanulmánya képviselik. Népművelés A Levéltári Igazgatóság a népművelés terén a KMP megalakulása és az őszirózsás forradalom kitörése 50. évfordulójával kapcsolatos rendezvényekben való közreműködést, valamint a Tanácsköztársaság kikiáltásának 1969-ben esedékes jubileumi rendezvényeire való előkészületeket tartotta a legfontosabb célkitűzéseknek. A tanácsi levéltáraknál külön hangsúllyal jelentkezett a fokozottabb helyi igények maradéktalan kielégítésének biztosítása. Ennek elősegítésére a Levéltári Igazgatóság az Országos Levéltár és a Párttörténeti Intézet tanácsköztársasági anyagából mikrofilm és fotónagyítás útján másolatokat juttatott minden tanácsi levéltárnak, hogy saját dokumentumait ezekkel kiegészíthesse és népművelő munkáját színesebbé, sokoldalúbbá tehesse. A levéltárak általában más intézményekkel — elsősorban múzeumokkal — közösen rendeztek kiállításokat, de szerény lehetőségeik maximális kiaknázásával törekedtek ún. házi kiállítások összeállítására is. Az Országos Levéltár az őszirózsás forradalomra vonatkozó legérdekesebb dokumentumait házi kiállítás keretében mutatta be. Emellett a Nemzeti Múzeum kiállításához iratokat kölcsönzött, a torinói Kossuth-szoba kiállításhoz pedig adatokat szolgáltatott. A Fővárosi Levéltár a tanács pártbizottságával karöltve 10 tárlóban előbb tanácsköztársasági, majd az őszirózsás forradalom emlékeit bemutató, a levéltár előterében pedig az 1838-as pesti árvizet idéző kiállítást rendezett. A Baranya megyei Levéltár a tanárképző főiskolával társult az őszirózsás forradalom jubileumi kiállításának rendezésére, a megyei könyvtár vándorkiállításához pedig fotókópiákat adott. A BácsKiskun megyei Levéltár a megyei múzeumnak (a nagy évfordulókkal kapcsolatos jubileumi kiállításhoz), a nagykőrösi múzeumnak (a város 600 éves jubileumi ünnepségeivel kapcsolatos kiállításhoz), a ceglédi múzeumnak (a „Ceglédi századok" című kiállításhoz) válogatott iratokat, továbbá a megyei könyvtárral (az őszirózsás forradalom emlékére) és a városi művelődési osztállyal (a kecskeméti sajtó 100 éves jubileuma alkalmából) közös kiállítást rendezett. A Történelmi Társulat kecskeméti vándorgyűlése alkalmából a levéltár a megyei tanács épületében önálló kiállítás keretében