Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban / 397–413. o.
406 Krónika A tanácsi levéltárakban a rendezéssel párhuzamosan készült áttekintő raktári jegyzékek rendszerezése és — legalább fondcsoportonként — a hiányok pótlása egyre égetőbben jelentkezik. E téren ki kell emelnünk a Heves megyei Levéltár kezdeményezését, amely az V. fondcsoport (városok és községek) anyagának jegyzékét kötetbe foglalva már megkezdte a különböző szintű tanácsok iratai jegyzékének szerkesztését is. A Pest megyei Levéltár tanácsköztársasági fondjai ismertető leltárát állította össze megjelentetés céljából. Az előző évihez viszonyítva mind a kutatók, mind a kutatási esetek száma országosan jelentősen megnövekedett, ami elsősorban a Tanácsköztársaság helyi története iránti érdeklődés következménye. Az Országos Levéltárban a kutatók száma a tavalyi 917-ről 818-ra csökkent, a tanácsi levéltárakban viszont a tavalyi 1988-ról 2474-re, vagyis egynegyedével növekedett. A kutatási esetek száma az Országos Levéltárban 158-cal, a tanácsi levéltárakban 1919-cel magasabb az előző évinél. A külföldi kutatók száma országosan 150 (1967-ben 163) volt. Ezek országok szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Az ország neve Országos Levéltárban Tanácsi levéltárakban Együtt Anglia Ausztria 2 7 4 2 11 Bulgária 4 3 7 Csehszlovákia 30 5 35 Dánia 1 1 Franciaország Jugoszlávia Kanada 1 15 3 1 14 2 29 3 Lengyelország NDK 5 1 4 9 1 NSZK 6 1 7 Románia 24 24 Szovjetunió USA ii 8 11 8 Összesen 118 32 150 Kiadvány munka A levéltárak kiadványmunkájának középpontjába az Igazgatóság „Az élet megindulása a felszabadulás után" с központi és helyi kiadványainak szerkesztését állította. Mint a beszámolókból megállapítható, mindazon levéltárak, amelyeknek e kiadványok megjelentetésére lehetőségük van, a szerkesztési munkákat a tervnek megfelelően végezték. „A rendi képviselettől a szocialista demokráciáig" с kötethez a tanulmányok többsége elkészült, a kötet megjelentetési lehetősége kérdésében azonban még nem történt döntés. A tanácsi levéltárak tudományos dolgozói központi kezdeményezésre részt vettek a közép- és alsószintű szervek egy-egy ágazaton belüli, 1945—1955 közötti hatáskörének, ügyköreinek vizsgálatában, hogy ennek alapján 3 év alatt egy — a levéltárak gyakorlati munkáját is elősegítő — kézikönyv készülhessen. A tervév folyamán a vonatkozó rendeleti anyagot kellett átvizsgálni, amit a következő évben az iratok vizsgálata és forrásértékének meghatározása fog követni. A,rendeleti anyag átvizsgálásához az Igazgatóság módszertani útmutatót készített. Az 1968-as év a tanácsi levéltárak kiadványmunkájában jelentős fellendülést hozott, miután az e téren jelentkező helyi igényekkel párhuzamosan publikációs lehetőségeik is kedvezőbbek lettek. A megjelent tanulmányokénál is jelentősebben nőtt az elkészült, de még nem publikált feldolgozások száma, s így e fellendülésnek eredményei lényegében csak a következő években fognak igazán kiadványokban realizálódni. Az alábbiakban csak az 1968-ban megjelent tanulmányokról teszünk említést. Levéltáriam kérdésekkel továbbra is két folyóiratunk, a Levéltári Közlemények (a továbbiakban LK) és a Levéltári Szemle (a továbbiakban LSz) foglalkoztak. Ember Győző a levéltártörténet módszertanáról (LK), Borsa Iván a mikrofilm publikációról (LK), Réti László az Országos Levéltár Népidemokratikus Osztályának gyűjtőköréről (LSz), Hasznos Zsigmondné a nagy tömegben sérült könyvtári-levéltári anyag megmentésének racionális, gépesített módszeréről (LSz) írt tanulmányt. örvendetesen megnövekedett az irattári-iratkezelési kérdésekkel foglalkozó írások száma : Káposztás