Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban / 397–413. o.

402 Krónika vizsgálatok szabálytalanságot vagy hiányosságokat állapítottak meg. Sajnos, e központi célkitűzés, nek a levéltárak többsége nem tett eleget. Az összefoglaló jelentést csak a Baranya, Bács-Kiskun

1 Békés, Győr-Sopron megyei 1. sz. és Somogy megyei levéltár készítette el, Komárom és Pes megyei a munkát 'elvégezte ugyan, de a jelentéssel adós maradt. Baranya megyében a levéltár a megyei tanács VB titkárával és az igazgatási osztályvezetővel a jelentést megtárgyalta, Békés megyében a levéltár a 20 oldalas jelentést sokszorosítva a megyei tanács VB több illetékes vezetőjéhez, minden járási és városi tanács VB elnökéhez és igazgatási osztályának vezetőjéhez, valamint a megyei pártbizottság illetékes titkárához is eljuttatta, s ennek eredményeként az irattárak helyzetének kérdését a megyei igazgatási állandó bizottság is felvette a megtárgyalandó kérdések közé. A levéltárak többségében a jelentés összeállítása áthúzódik az 1969. évre. Az Országos Levéltár és a Fővárosi Levéltár az év folyamán 2—2 irattáros tanfolyamot rendezett 50, illetve 52 résztvevővel. Hasznosnak bizonyult az Országos Levéltárnak az a kezdeményezése, hogy az előző évben tanfolyamot végzett irattárosokat az irattárosi munkával kapcsolatos problémák megbeszélése céljából tapasztalatcserére hívta össze. Rendezés Az iratrendezés terén a Levéltári Igazgatóság célkitűzése az volt, hogy a levéltárak jelentős részénél eddig jelentkező szétszórtságot megszüntesse s a munkát mindenütt egy-két fondcsoportra vagy raktárra koncentrálja. A várható fokozottabb kutatási igények zavartalan kielégítése érdekében a Levéltári Igazgatóság szükségesnek tartotta a tanácsköztársasági fondok rendezettségének felülvizsgálatát s indokolt esetben rendezésük tervbeiktatását. A levéltárakban található limbusanyag legalább fond-állagszintű szétválasztását minden levéltárban el kellett végezni. A beszámolókból is nyomon követhető, hogy a levéltárak a direktóriumi iratok rendezését és a limbusanyag felszámolását célzó követelménynek igyekeztek eleget tenni. Sajnos, a rendezési munka felaprózódását és ad hoc jellegét még ez évben sem sikerült mindenütt megszüntetni. A levéltárak 16 760 fm iratanyagot érintő raktárrendezési munkájából 8445 fm az Országos Levéltár, 8315 a tanácsi levéltárak beszámolójában szerepel. Örvendetes jelenségnek kell tartanunk, hogy a kényszerű anyagátrakások mellett már a tanácsi levéltárak munkájában is egyre inkább jelentkezik az ideális rend kialakításának igénye. A levéltárak rendező munkájának számszerű adatait az alábbi táblázat szemlélteti : Országos Tanácsi Rendezés Levéltár levéltárak Együtt Fondszintre 324 190 514 Raktári egység szintre — 328 328 Középszintre 828 2444 3272 Darabszintre 14 347 361 Tárgyi átrendezés 157 — — ' Az Országos Levéltár I. osztálya a nagyobb arányú raktári átcsoportosítás mellett a kincstári levéltárak, a regnicolaris levéltár és a bírósági levéltárak anyagában középszintű, az abszolutizmuskori levéltár anyagában kiegészítő és a bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratokban tárgyi átrendezést végzett. A II. osztály gondoskodott a Külügyminisztérium és a gazdasági minisztériumok 1967ben átvett iratainak középszintű, a kincstári uradalmi ügyészségek kiegészítő és a Miniszterelnökség központilag iktatott és irattározott 1898—1919. évi iratainak ellenőrző rendezéséről. Tárgyi átrendezés folyt a Külügyminisztérium (sajtó és kulturális osztály, jogi osztály, a miniszter kabinetje, a külföldön élő állampolgárok gondozását ellátó osztály), a Belügyminisztérium (1934—44. évi általános) és a Pénzügyminisztérium (elnöki osztály) irataiban. A III. osztály a Lossonczy, Purgly és Teleki (gyömrői ág) család anyagát, valamint a Peláthy-féle genealógiai iratokat középszinten rendezte s tárgyi átrendezést kezdett a Balassa család irataiban, illetve folytatta azt a Múzeumi Törzsanyagban. A IV. osztály raktári rendezés keretében az állagok végleges rendje szerint csoportosította a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Nemzeti Bank iratait, s a Hess András- téri raktárát a Fővárosi Levéltár részére történő átadás céljából kiürítette. A középszinten rendezett fondok közül a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. (1910—48), az Izzólámpa és Villamossági Rt. (1889—-1948), a Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt. (1921—48), a Középeurópai Kereskedelmi és Árucsereforgalmi Rt. (1925—48), a Magyar Ken-