Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkie Arhivü, 1967–1968. / 390–393. o.

Folyóiratszemle 391 irányítószerveinek levéltári anyagát ismerteti (1921-1932), egy másik a szervek irattárainak „társadalmi ellenőrzését". Olvashatunk a személyi nyilvántartóanyagban történő kutatást megkönnyítő segédletekről és az életrajzi adatok felkutatására irányuló munka megszervezéséről. A. M. KUZNYEcov és V. I. FAGYÉJEV az „Elektrofot" elnevezésű xerográf-készülék használatát ismertetik. — M, K. MASZLENNYIKOVA és M. A. POPOV a kinő- és fonodokumentumok jelzetelésére vonatkozó tanácsokat adnak.— V. Sz. NYECSAJEVÁ Dosztojevszkij Holtak háza c. regénye kéziratának variánsait ismerteti. — Nr. 4.: A füzet elején 25 levéltári iratot publikálnak az 1917. augusztus—október hónapokból. A következő forrásközlések az ország műszaki fejlesztésére (1920), illetve a mezőgazdaság kollektivizálásának előkészítésére vonatkozó nagy forrásértékű iratokat tesznek közkinccsé. — A. Sz. МАЬЛТУШОУ az irattannal és levéltártudománnyal foglalkozó, nemrég létrehozott összszövetségi kutatóintézet munkájáról szól. Az intézet (orosznyelvű rövidítése VNIIDAD) feladatai közé tartozik az egységes írásbeli ügyintézés tudományos alapon való megszervezése, minta „aktenplan"-ok elkészítése a hivatalok és egyéb szervek részére, az iratselejtezés lehető legtökéletesebb elvégzéséhez szükséges szempontok kidolgozása, a forrásközlés elméletének és gyakorlatának művelése, a tájékoztatószolgálat megszervezése stb. — Z. V. BARMNA a második világháborút megelőző évek szovjet agrártörténeti forrásait ismerteti. — R. V. OBCSINNYIKOV a nagy költő, Puskin levéltári munkásságáról számol be. — M. JA. LJEBEGYEVA az elhalványodott írás olvashatóvá tételére vonatkozó tapasztalatait adja közre. — M. A. BEKLEMISEVA és F. I. SÁRONov a Szovjetunió Központi Népgazdasági Levéltára iratraktározási módszereit ismertetik. — G. GEORGIJEV a Bolgár Levéltári Főigazgatóság vezetője a bolgár levéltári szakfolyóirat első tíz évének eredményeit összegezi. — Egy forrásközlés F. E. Dzerzsinszkij életére vonatkozó 9 dokumentumot publikál. — Nr. 5.: A füzet jelentős részét (az első 76 oldalt) forrásközlések teszik ki. A publikációk címei : Petrograd 1917 októberében; A szovjethatalom diadalmasan halad előre az egész országban; A nép építi a szocializmust; A forradalom vívmányainak védelmében; A nemzetközi békéért és barátságáért. — N. R. PROKOPENKO és A. A. SZOLOVJOV az állami és pártlevéltárakról mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a kommunizmus építése forrásanyagának őrzőhelyeiről írnak. •— Sz. T. PLESAKOV bemutatja az Orosz Szövetségi Szovjetköztársaság levéltárait. A Szovjetunió legnagyobb köztársaságában 240 állami levéltár, 1712 körzeti és városi levéltár és több mint százezer irattár működik. — K. M. KAZAKEVICS a levéltárépületekről szólva elmondja, hogy az utolsó tíz év folyamán több mint ötven levél tárépületet adtak át rendeltetésének a Szovjetunióban. — B. V. LEVSIN a szovjet Tudományos Akadémia levéltárát (Leningrád) mutatja be. Ennek az intézetnek több mint kétszáz dolgozója van. — Nr. 6.: A füzet bevezető forráspublikációjának témája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége (évköre 1920—1934). — JE. D. ORJEHOVA a Petrográdi Katonai Forradalmi Bizottság elnökéről, 1.1. Podvojszkijról ír. — G. A. BELOV és I. N. ZEMSZKOV a szovjet— brit történelmi kapcsolatokat bemutató londoni levéltári kiállítást ismertetik. A kiállítás az utolsó négyszáz év orosz—angol kapcsolatait dokumentáló iratokat, könyveket, műemlékeket mutatja be. — M. I. AVTOKRATOVA, I. I. NOZOVA és L. I. SZESZINA a levéltári tudományos-tájékoztató apparátustökéletesítésére adnak tanácsokat Hangsúlyozzák a munka előkészítésének fontosságát; tanulmányozni kell a vonatkozó rendeleteket, a Levéltári Főigazgatóság utasításait, módszertani szabályzatait, a"szakirodalmat, — R. Sz. IGAMBERDÜJEV üzbég nemzetiségű kandidátus az üzbég egészségi ügyi levéltár munkásságát ismerteti. Megjegyzendő, hogy Taskentben külön levéltárépületben fogla helyet az említett egészségügyi levéltár, valamint a köztársaság és a taskenti kerület állami levéltára. — E. G. GELMAN a 18. századi kartográfiai források felhasználásáról ír. A szovjet levéltárakban ez a történeti forrásfajta különösen gazdagon van képviselve, ennek megfelelően a régi kéziratos térképekkel foglalkozó tudományág meglehetősen fejlett. — A vita rovatban három közlemény olvasható a műszaki dokumentáció selejtezésének köréből: egyik az efajta dokumentáció központi megőrzéséről, a másik a műszaki dokumentációs anyag megőrzési határidejét megállapító 1956. évi rendelkezés eredményeiről számol be, végül a harmadik a vonatkozó rendelkezéseket a gyakorlat, vagyis egy ipari üzem szemszögéből bírálja és értékeli. — Egy kisebb közlemény a külkereskedelmi minisztérium központi irattárának munkájáról tájékoztatja az olvasót, egy másik az igazgatási szervek irattárosai számára rendezett, 78 órás továbbképző tanfolyamról számol be. — A füzet végén a breszt-litovszki békekötésre vonatkozó 11 iratot publikálnak. — 1968. Nr. 1.: A Vörös Hadsereg 50. születésnapját köszönti az első közlemény, amely rövid bevezetés után a szocialista haza véderejének megszervezésére vonatkozó 25 iratot közöl 1918—1919-ből. — V. I. VJALIKOV az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság levéltárügyének kiépítéséről ír'(1917—1925. évek), mindenekelőtt arra a kérdésre keresve választ, hogy miképp sikerült az 1918. évi lenini dekrétumban foglaltakat megvalósítani. — A szovjet levéltárosok egyik „veteránja", L. I, POLJÁNSZKAJA AZ első lépések címen emlékszik vissza levéltárosi pályája első éveire. Szerző 1917 óta dolgozott a leningrádi Történeti Levéltárban (CGIA). — I. F. ASZTRAHANCEVA és V. M. HEVROLINA a szovjet archeográfiai irodalom eredményeit összegzik. — V. N. AVTOKRATOV és Sz. I. KUZMIN a levéltári intézmények tájékoztató