Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkie Arhivü, 1967–1968. / 390–393. o.

390 Folyóiratszemle típusait ismerteti, kiemelve forrásértéküket a geológiai kutatás és a mai bányászat szempontjábólA legrégibb 1569-ben keletkezett, s már a XVII. századból is elég sok maradt ránk. Hangsúlyozza a kísérő iratok fontosságát: ezek földmérési tervek, adatok, vázlatok és szöveges magyarázatok. — JURAJ ZUDEL a földesúri számadások irattani értékelését végzi el, különös tekintettel forrásértékükre is. A vörösköi Pálffy uradalom 1583-as pénzszámadását vizsgálva arra az eredményre jut, hogy az számos számadási irat alapján alakult ki, s ezek összefogója a főkönyv volt. A főkönyvet a számadáskönyv (és viszont) kiegészíti, mivel a főkönyv sem a pénzszámadási könyvnek, sem a számadási iratoknak nem másolata vagy tisztázata. Ez szerző szerint a XIX. század első feléig érvényesülő jelenség. —JAN BENKO a legrégibb szlovákiai soltész-oklevélnek, Podolin város 1244. évi oklevelének hitelességét vizsgálva, azt hamisnak minősíti. — A folyóirat minden számában gazdag és sokoldalú, színvonalas könyvismertető rovatot és a mienkéhez hasonló, levéltári folyóiratainkat is rendszeresen és részletesen ismertető folyóiratszemlét is találunk. — B. A. —

P. G. É. SZOVJETSZKIJE ARHIVÜ. Organ Glavnogo Arhivnogo Upraulenyija pri Szqvjetye Minisztrov SZSZSZR Moszkva. 1967. Nr. 1.: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját köszönti az első cikk, melyet G. JE. RICHBERG a történettudomány doktora írt. — Ezután 31 dokumentumot közöl a folyóirat — jórészt az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltára fondjaiból. Valamennyi az 1917. év februári forradalommal kapcsolatos. — L. P. VOLKOV, D. D. GOLOVANOV és K. V. KRESZTOVSZKAJA a szovjet levéltárak tudományos munkája megszervezésének problémáit elemzik. A „tudományos" jelző nemcsak a kiadványmunkát jelenti, hanem szélesebb értelemben a levéltáraknak minden irányú munkáját : az iratanyag kiegészítését, rendezését, leltározását, a tájékoztató apparátus tökéletesítését és az iratanyag propagálását is. — D. A. CSUGAJEV ,,egy levéltári fond publikálásának tapasztalatai" címen az 1917-ben működött Petrográdi Katonai Forradalmi Tanács iratainak közzétételéről számol be. — Ju. V. KOVALJOV H. G. Wells angol író orosz tolmácsának leveleit publikálja. Mint ismeretes Wells több ízben járt Oroszországban a forradalom előtt és után. — A füzet következő fejezetében az iratselejtezést tárgyaló kisebb közlemények olvashatók. A. I. KOZLOVA az építőipari szervek (trösztök, építővállalatok stb.) iratanyaga levéltári megőrzésbe vételének kérdéseit tárgyalja, selejtezési ügykörjegyzékkel. — JE. P. ROMANOVA a tervdokumentációs jellegű iratok levéltárba való felvételének problémáival foglalkozik a Csernigovi Területi Levéltár tapasztalatai alapján. — A következőkben két kisebb terjedelmű cikk a személyi eredetű fondok selejtezéséről szóló korábbi cikkel (melynek szerzője A. V. JELPATYEVSZKIJ) száll vitába.Egy szerző arról szól, hogy miképp készül a Krasznodári Pártlevéltár a kettős évforduló: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. és Lenin születésének 100. évfordulójára. — Egy másik cikk a Népgazdaság Központi Állami Levéltára (CGANH) munkatársainak a gazdasági szervek irattárosaival való együttműködéséről számol be. — Három iratrestaurátorszakember közös cikke bizonyos szilikátos enyvet tartalmazó papír-iratok restaurálására ad tanácsot. — Nr. 2.: A füzet elején 31 iratot publikálnak a szerkesztők, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésével függenek össze (1917. február—április). — Ezután A. A. KOLLONTAJ asszonynak visszaemlékezéseit közlik a Marxizmus—Leninizmus Intézetének munkatársai. — 11 irat mutatja be a Szovjetunió építőiparának megszervezését (1929—1941). — Sz. D. PILKEVICS az Ukrán Szovjetköztársaság levéltárainak a Nagy Október megünneplésére való készülődéseit ismerteti. — A. A. SZOLOVJOV a pártlevéltárak állományának kiegészítéséről szólva hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elve msg kell pontosan határozni, milyen szervek anyagát kell a levéltárnak átvennie és meg kell javítani e

( szervek ügyvitelét. — Két szerző L. N. BOLSAKOV és L. M. ROSAL a kino-foto-fono-dokumentumok selejtezésének kérdéseivel foglalkozik. Mindkét cikk tulajdonképp JE. I. NYIKIFOROV korábban publikált cikkével száll vitába, illetve egészíti azt ki. — A következőkben a levéltári anyagnak propaganda célokra való felhasználásáról olvashatunk több kisebb közleményt (pl. miképp szerepelnek a volgográdi levéltárosok a helyi sajtóban levéltári dokumentumok bemutatásával). Az uzsgorodi (ungvári) levéltárosok a szovjet—csehszlovák barátságot dokumentáló gyűjteményt készítettek. — V. F .RUNGE a Kino-foto-fono Levéltár (CGAKFFD) osztályvezetője arra ad tanácsot a levéltáraknak, hogy miként kell eféle dokumentumokat gyűjteni és őrizni, — Nr. 3.: 1917. május—július hónapjait mutatja be a füzet elején publikált 23 levéltári irat. Ezután 7 iratot közölnek, amelyek az első ötéves terv előkészítését és teljesítésének megkezdését dokumentálják (1928—1929). — Egy további publikáció a szovjet szakszervezetnek az ún. „új oppozíció" elleni küzdelmét mutatja be (1927). — G. A. BELOV a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága vezetője a a levéltáraknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére tett előkészületeit ismerteti (kiadványok készítése és egyéb tájékoztató jellegű feladatok megoldása). — G. V. JUGYIN a pártlevéltárák forrásanyagának kiadásáról ír. — Sz. A. KLJEPIKOV A vízjelkutatás a levéltáros szolgálatában című tanulmányában ennek a speciális diszciplínának oroszországi történetét mutatja be számos, nyugateurópai országokra való utalással. — Egy kisebb cikk a moszkvai helyi ipar