Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Slovenská Archivistika, R. II–III. (1967–1968) / 387–390. o.
Folyóiratszemle 389 nőttek ki, és a segédtudományok nem alárendeltjei a történettudománynak. A levéltártan tudomány jellegének elismefése kell, hogy emelje a levéltárosok munkájával szembeni igényeket, de ennek megfelelően munkájuk társadalmi elismerését is, — ha ennek differenciálva kell is érvényesülnie. Szerző kívánatosnak talaja, hogy a levéltárak a történettudomány számára nyújtott eddigi szolgáltató tevékenységükben inkább az együttműködést, a segítést hangsúlyozzák. — MICHAL SUCH Y a lőcsei föld- és adó könyvek a XVI. század 2. felétől a XVIII. század elejéig hiánytalanul megmaradt sorozatát ismerteti, kitérve egyes típusaikra, és hangsúlyozva jelentőségüket a város gazdaság- és társadalomtörténetével, demográfiájával, építészettörténetével foglalkozó kutatók számára. — ZLATKO HERKOV A régi pozsonyi űrmértékek Horvátországban című tanulmánya a régi horvát űrmértékek helyére királyi rendelettel 1733-ban bevezetett pozsonyi űrmértékek használatával, nagyságuk pontos megállapításával kapcsolatos problémákat, vitákat ismerteti. •— MILOSLAV KOSTAL áttekintve a levéltári fond feldolgozása és hozzáférhetősége tárgyában az utóbbi években megjelent bel- és külföldi szakirodalmat, hangsúlyozza a magára a fondra irányuló kutatások jelentőségét. A fondok megközelítésére jelenleg alkalmazott szempontok (egy-egy intézmény fondjának, egy-egy fondnak vagy azonos jellegű fondok csoportjainak ,— egy vagy több fond azonos tipusú iratainak feldolgozása) mellett ugyanis ez az igény háttérbe szorulni látszik. A fondra irányuló vizsgálatnak szerző négy szempontját adja meg: igazgatástörténeti, levéltárelméleti, diplomatikai szempontot, valamint a tartalom egyszerű ismertetésére irányuló törekvést. A szerző megállapítja, hogy a fond kutatásában és feltárásában mind a négy szempontnak egyformán érvényesülnie keh» — ha persze változó mértékben is: sajnálattal konstatálja azonban a legfontosabbnak, a levéltárelméleti szempontnak a vizsgálatokban erős háttérbe szorulását. — ELO RÁKOS adatgazdag rend szeres tanulmánya Magyarország dualizmuskori bírósági szervezetét ismerteti, hangsúlyozva, hogy a bíróságok még a közigazgatásnál is erősebben vettek részt a nem magyar nemzetiségek természetes népi és emberi jogainak elnyomásában. A tanulmány függelékben közli a pozsonyi, budapesti és kassai ítélőtáblák alá rendelt, a mai Szlovákia területére vonatkozó bírósági szervezetet, az egységei kiépítésére vonatkozó jogszabályok jelzetével együtt. — A szám beszámolói között saját kutatásaink szempontjából is kiemelendő STEFAN KAZIMIR a nürnbergi és ausburgi levéltárak XVI— XVII. századi, és RICHARD MARSINA az NDK levéltárai szlovákiai történeti vonatkozású anyagáról készült beszámolója és a bolgár levéltárak csehszlovák vonatkozású anyagáról adott részletes tájékoztatás. С 2.: LADISLAV HUBENÁK A Csehszlovák Köztársaság keletkezése és Szlovákia című tanulmánya a félévszázados évforduló alkalmából áttekinti a köztársaság alakulását és az ezzel kapcsolatos szlovák álláspontokat. — STEFAN RUDOHRADSKY és ELO RÁKOS a szlovák nemzeti szervek (Szlovák Nemzeti Tanács, Megbízottak Tanácsa, Megbízotti hivatalok) szerkezeti felépítését, szervezeti változásait és működését bemutató tanulmánya vizsgálatát az 1948—1960 közötti évekre, a szocializmus kezdeti éveitől a szocialista társadalommá fejlődés korszakáig terjedő időszakra összpontosítja. A csehek és szlovákok közötti kapcsolatok alapelveit rögzítő alkotmány szellemében a szlovák nemzeti szervek a központi csehszlovák állami szervek alárendeltségében ugyan, de mégis bizonyos fokú szuverenitást élvezve, Szlovákia gazdasági fejlődésének, ipari forradalmának korszakában sikerrel töltötték be feladatukat. 1960-ban, a központi államhatalom megszilárdulása következtében a szlovák nemzeti szervek közül a Megbízottak Tanácsa és a Megbízotti hivatalok feloszlatásra kerültek, illetőleg egyetlen államhat almi és államigazgatási szerv, a Szlovák Nemzeti Tanács létrehozásával új korszak vette kezdetét. — IVAN CHALUPECKY AZ 1860—1918-as évek szlovák nemzeti mozgalmának a Szepes megyei levéltárban őrzött forrásai című tanulmányában azt fejtegeti, hogy a szlovák nemzeti mozgalom témakörébe vágó kutatások mindeddig kizárólag az egykorú sajtóra, levelezés- és memoáranyagra szorítkoztak. Szerző a Szepes megye levéltárában található forrásanyag ismertetésével hívja fel a figyelmet a megyei levéltárak mindeddig feltáratlan, vonatkozó anyagára. Itt elsősorban a lőcsei líceumban a hatvanas években bevezetett szlovák nyelvtanításra vonatkozó adatok érdemelnek említést, de nem kevésbé érdekesek a szepesi szlovákok az 1863., 1864. és 1868. években benyújtott, nemzeti jogokat követelő petíciói sem. Tulajdonképpen a szlovák nemzetiségi törekvések elfojtása ekkor vette kezdetét. A szlovák mozgalom nyílt üldözése Tisza kormányalakításával (1874) kezdődik. A szlovákokat pánszlávizmussal vádolják, tankönyveiket betiltják és az erőszakos magyarosítás általánossá válik. A 80-as évekre a helyzet még rosszabodik: a szlovákoknak a többi szláv néppel, főképp az oroszo kkal való mindennemű kapcsolata gyanús és üldözendő, a cseh és szlovák egyesületek, a szláv sajtó ellen mind határozottabb intézkedéseket foganatosítanak. A községek névmagyarosítása 1878-ban kezdődik; 1892-ben már szisztematikus, az 1905—1906-os évekre be is fejeződő magya rosítási folyamatról beszélhetünk. A 90-es évektől a szlovák mozgalom határozott politikai tartalommal telik meg: a magyarországi nemzetiségek kapcsolatot keresnek egymással. A századforduló tömeges amerikai kivándorlása már érzékenyen érinti a szlovák nemzeti mozgalmat. Üldözése az első világháború előtti években is még egyre tart a Monarchia összeomlásáig. — JOZEF VozÁR az 1918-ig Szlovákiában keletkezett, kb. 30 000 bányatérkép alapján az iratfajta fejlődését é s 13*
