Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I., A gyűjtemény kialakulása / 289–323. o.
294 Borsa Iván mennyiségben — az Archívum regni (főleg a Laduîa H törvényei) és a Curiai levéltár (Actus sollennes) oklevelei. S bár a hivatalos megnyilatkozások ismételten hangsúlyozták, hogy a levéltár valamennyi állagának okleveleit gyűjtötték össze, mégis voltak kivételek, amelyeket nem vontak be a gyűjtő munka körébe. Az akkori levéltári felfogás szerint ugyanis voltak olyan oklevelek, melyeket úgy tekintettek, amelyek „ideig-óráig be nem oszthatók," mint például az Acta post advocates című állagban őrzöttek, s voltak olyanok, amelyek „soha be nem oszthatók," mint a perek mellékletei. 18 A Mohács előtti levéltári anyag kiválogatása, összegyűjtése az Óvári, Lipót által vezetett Diplomatikai osztály feladata volt. A Diplomatikai osztály ezt a munkát a kincstári osztállyal teljes összhangban végezte, legalábbis erre lehet abból következtetni, hogy az Országos Levéltár irattárában nem maradt nyoma annak, hogy a két osztály között e tekintetben nézeteltérés merült volna fel. Ugyanez a helyzet a régi országos levéltári osztály (Archívum regni) esetében is. A táblai osztály vezetője : Kendelényi Ferenc allevéltárnok aktívan támogatta a Diplomatikai osztály tevékenységét azzal, hogy rendelkezésre bocsátotta az Actus solennes című állagban levő okleveleket és átadta a Nauratyill József volt curiai főlevéltárnok hagyatékában talált 3 Mohács előtti oklevelet is. 19 Nem volt ilyen zavartalan az együttműködés az erdélyi főkormányszéki levéltári osztállyal, helyesebben annak vezetőjével: Jakab Elek első allevéltárnokkal. Mutatja ezt az a körülmény, hogy az új Országos Levéltár megalakulásától, illetőleg oda történt beosztásától kezdve állandóan sértődött és az új iránt sok fogékonysággal nem rendelkező Jakab Elek osztálya Cista diplomatica című állagában H 261 jelzet alatt őrzött 1361-i oklevélnek a Diplomatikai osztály részére történő átadását megtagadta azzal, hogy „a kívánt oklevél magántulajdon letéve a levéltári igazgató hív megőrzése végett, úgy hogy azt felsőbb írásbeli és egyenes rendelet nélkül kiadni nem bátorkodik." Mint láttuk, Pauler ez ügyben a belügyminiszterhez fordult, s a tőle kapott felhatalmazás alapján mind a jelen, mind más esetben külön írásbeli rendelettel utasította Jakab Eleket a Cista diplomaticaban elhelyezett, s általa letétnek tartott egyes oklevelek átadására. 20 Kendelényi és Jakab állásfoglalásából arra lehetne következtetni, hogy a Diplo18 Tagányi Károly és Csánki Dezső 1889. március 19-i emlékirata. OL, Y 1, I. 62/1889. — Az ügyvédek után maradt iratok esetében bizonyára arra gondoltak, hogy ideig-óráig még fennáll azok ügyviteli szerepe vagy elévül a rájuk vonatkozó tulajdonjog, s akkor elhárul minden akadály az elől, hogy az Országos Levéltár akadálytalanul rendelkezzék velük. A permellékletek tekintetében az a jogászi felfogás érvényesülhetett, amely a pert és mellékleteit szoros egységben szemléli és a már rég lezárult és soha többé fel nem eleveníthető perek esetében sem tudta elképzelni, hogy egyes permelléklétek elkerüljenek eredeti helyükről. Ez a kezdetben tudatosan érvényesült felfogás sokáig éreztette hatását, mert a gyűjtemény intézményes fejlesztése évtizedekre lekerülvén a napirendről, ezek az oklevelek eredeti helyükön maradtak és csak 1953-ban kerültek be a Diplomatikai Levéltárba. 19 Kendelényi Ferenc allevéltárnok 1881. április 28-án jelentette, hogy „a táblai osztály ,actus solennes' című forrásában" 39 oklevél található, s van további 3 oklevél is. A Diplomatikai Levéltárba való besorolásuknak nem látja akadályát, mert ,,a) a táblai osztálynak önálló alkatrészei, perekhez, irományokhoz nem tartoznak, kiemelésük ügyiratot nem csonkít meg, b) folyó ügyben nem lesz rájuk szükség, c) nem letéteményezettek, hanem a levéltár kétségtelen tulajdonát képezik." OL, Y 1, I. 54/1879, 492/1881. — A Nauratyill-hagyatékban az 1870-es években talált oklevelek ügye OL, Y 1, 1. 54/1879, 106/1881. ; M Az 1361-i oklevél átadásának ügye: OL, Y 1, I. 54/1879, 153/1879. Az ügy egyéb vonatkozásaira vonatkozóan lásd a 8. jegyzetet. — Az erdélyi Cista diplomatica-ban elhelyezett oklevelek külön levéltárnoki írásbeli utasítással történő átadására vonatkozóan lásd még OL, Y 1, 1. 54/1879; 15/1881, 361/1881, 389/1882.