Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - Ember Győző: A levéltári egységek kérdéséhez / 215–231. o.

216 Ember Győző ismét nagyobb, de az eredetileg bontottnál kisebb levéltári egységekbe vonjuk össze. PL egy levéltári intézmény egész anyagát először fondokra bontjuk, azaz egy magasabb szintű levéltári egységből — az intézmény egész anyagából — alacsonyabb szintű levéltári egységeket — fondokat — alakítunk ki, majd az így kialakított alacsonyabb szintű levéltári egységeket — fondokat — azután magasabb, de az eredetileg bontottnál — az intézmény egész anyagánál — alacsonyabb szintű levéltári egységekbe — levéltárakba, szekciókba — vonjuk össze. Keletkezésük helyét és idejét tekintve kétféle levéltári egységeket és levéltári szinteket különböztethetünk meg. Egyik részük az iratképző szervnél vagy személynél alakul ki keletkezése időpontjában, másik részüket a levéltári intézmények alakítják ki, jóval keletkezésük után, a levéltári iratanyagot rendszerező munkájuk során. Az előbbieket természetesen alakult, az utóbbiakat mesterségesen alakított levéltári egységeknek és levéltári szinteknek nevezhetjük. A levéltári — vertikális és horizontális — tagolódásnak, a levéltári egységeknek és a levéltári szinteknek a kérdései a levéltári iratanyag rendszerezésének az alapkérdéseivel azonosak. Amikor a levéltári iratanyagot rendszerezzük, nem mást teszünk, mint vertikálisan és horizontálisan tagoljuk, levéltári egységekre bontjuk, levéltári szinteket alakítunk ki, az azonos szintű levéltári egységeket csoportosítjuk. * Nézzük ezek után, melyek azok a legáltalánosabb levéltári egységek, amelyekre a levéltári iratanyag tagolódik, melyek az ezeknek megfelelő levéltári szintek. L À levéltári intézmény ir

atanyaga

. Jelenti azt az egész levéltári iratanyagot, amely valamely levéltári intézmény örizetében van. Általában nem természetesen alakult, hanem mesterségesen alakított, gyűjteményjellegű levéltári egység. Általában alacsonyabb szintű levéltári, egységek összevonásából keletkezik. Ilyen levéltári egysége, ilyen levéltári szintje természetszerűleg minden levéltári intézménynek van. 2, A szekció. J

elenti a levéltári intézmény őrizetében levő levéltári iratanyagnak azt a részét, amely nagyobb mennyisége, vagy sajátos jellege alapján az iratanyag többi részétől határozottan elkülönül. Nagyobb mennyisége alapján minősítette pl. a Magyar Országos Levéltár szekciónak a helytartótanácsi levéltárat. A sajátos jelleget többféle tényező adhatja meg. így pL az iratanyag ko

ra. Ezen az alapon szekció az Országos Levéltárban pl. a Mohács előtti gyűjtemény, vïïgy a felszabadulás utáni iratanyag. Másik sajátos jelleg lehet pl. a fondkéozők jelleg

e. Ezen az alapon szekció az Országos Levéltárban pl. a gazdasági levéltár, a gazdasági szervek iratanyaga. További sajátos jelleg lehet pl. az irattani jell

eg. Ezen az alapon szekció az Országos Levéltárban pl. a térképtár, a tervtár, a fényképtár, a filmtár. Olykor többféle sajátos jelleg indokolja valamely iratanyag szekcióvá minősítését. Az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteménye pl. kora és irattani jellege alapján egyaránt szekciónak minősül. Általában nem természetesen alakult, hanem mesterségesen alakított, gyűjteményjellegű levéltári egység. Általában alacsonyabb szintű levéltári egységek összevonásából keletkezik. Ez azonban nem követelmény. Előfordul, hogy egyetlen levéltárat, vagy fondot minősítünk szekciónak. Szekciót nem minden levéltári intézmény alakít ki, ilyen szintű levéltári egysége nincs mindegyiknek. Vannak levéltári intézmények, amelyek ismerik és alkalmazzák ezt a levéltári egységet, kialakítanak szekciókat, de nem így, hanem más néven nevezik őket. 2? AJgyéUéf^ Jelenti azoknak a fondoknak a csoportját, amelyeknek a fondképzőit bizonyos kapcsolat fűzte egymáshoz, vagy amelyek korábban önálló levéltári intézm