Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archivalische Zeitschrift, Bd. 63. (1967) / 183–184. o.

Folyóiratszemle 183 levéltáros szemével. Megállapítja, hogy az irodai előírásokat archivisztikai szempontból is felül kell vizsgálni, s az irodai személyzetnek megfelelő képzettséget kell biztosítani. — MŒCZYSLAW BANDURKA a járási levéltárak megszervezésével, felépítésével, munkakörével, dolgozóinak kiképzésével foglalkozik írásában. — IRENA SADURSKA és ROMUALD KOWALIK a restaurátorok munkaköréből közölnek tanulmányt. Kutatásaik a klórozott fenollal történő levéltári, múzeumi és könyvtári fertőtlenítésről fontos adalékot jelentenek az értékes dokumentumok megmentéséhez. Táblázatok mutatják a különféle gombák és mikroorganizmusok reagálását a fertőtlenítőszerre. •— A „Levéltártudomány" rovat ismét gazdag történeti anyagot szolgáltat. M ARCELI KOSMAN Jagelló Ulászló lengyel királynak a Litván Nagyfejedelemség számára 1386—1434 között kiadott okleveleit elemzi. Az ún. „Metryka Koronna", a lengyel királyi udvar által kiadott oklevelek és egyéb iratok jegyzéke egyik része, a Libri Legationum a lengyel követek jelentéseit (v. azok hivatalos másolatát) tartalmazza. Levéltári szempontból az értékes dokumentumot IRENA SULKOWSKA-KURASIOWA és JANINA WEJCHERTOWA dolgozta fel. CELESTYNA KWIATKOWSKA a boroszlói jezsuita alapítású Szt. Mátyás gimnázium történetét és a XVII. század óta ott keletkezett iratokat foglalja össze. CZESLAW BEERNAT Lengyelországnak a két háború közti küzdelmét eleveníti fel, melyet a gdanski (Danzig) levéltár lengyel illetőségű anyagának megszerzése érdekében vívott a szabad város és a birodalom levéltári hatóságaival. IRENA JANOSZ-BISKUPOWA a felszabadulás utáni évek egyetemi levéltárainak életét és munkáját írja meg. — MIECZSLAW MOT AS cikke kultúrtörténeti jelentőséggel is bír: a két háború közötti lengyel levéltári előírásokat analizálja. — A külföldi beszámolók a Bolgár Népköztársaság (BARBARA KWIATKOWSKA tollából) és a Román Szocialista Köztársaság (IRENA KOBERDOWA és IRENA RADTKE) levéltárügyével foglalkoznak. — XLIX. (1968) : Az Archeion 49. számát ünnepi megemlékezés vezeti be az ötvenéves szovjet levéltár ügyről. — ROMUALD KOWALIK és IRENA SADURSKA bemutatja azokat a módszerket, amelyekkel a mikrofilmeket megóvhatjuk a különféle mikroorganizmusok támadásától. — KRYSTYNA MUSZYNSKA a koszalini vajdaságban végzett felméréseket az ottani levéltári és levéltáron kívüli iratselejtezésekről, párhuzamot vonva a Csehszlovákiában és NDK-ban folyó hasonló jellegű akciókkal. — Varsó újjáépítésének és kibővítésének kartográfiai és technikai anyagával foglalkozik három cikk: DANIELA KOSACKA a régi varsói térképekre hívja fel a figyelmet, melyeket az újjáépítésnél is használtak, s melyek most a varsói AGAD-ban vannak. JADWYGA SZYWANSKA-PETALA az építész szemszögéből vizsgálja a varsói műemlékek technikai dokumentációs aktáit. OLIMPIA STARON észrevételeket tesz a varsói ipar felszabadulás utáni újjáépítésének dokumentációjáról. — Hogyan keletkeztek és milyen feladatokat látnak el a Poznani Állami Levéltártól függő járási levéltárak — erre ad feleletet KAZIMIERZ BIELECKI cikke. •— HENRYK ALTMANN a Lengyel Életrajzi Lexikon (Polski Slownik Biograficzny) alapján állította össze azoknak a levéltárosoknak az élettörténetét, akik az említett mű első tizenkét kötetében szerepelnek. (A lexikon jelenleg а К betűnél tart.) — A „Krakkói Kereskedők Kongregációja" elnevezésű szervezet a krakkói kereskedők érdekvédelmi szövetsége volt. 1722—1949 között keletkezett iratait KRYSTYNA JELONKÓWNA csoportosítja. — A drezdai Sachsisches Landeshauptarchiv munkatársa, KARLHEINZ BLASCHKE az NDK levéltáraiban végzett selejtezések problematikáját foglalja össze, átadva tapasztalatait a lengyel kollégáknak. — A folyóiratok között a Levéltári Szemle 1966. 2-—3. száma szerepel, melynek recenzense ismét K. MORAWSKI. — Az 1966-os évre szóló lengyel archivisztikai bibliográfiát REGINA PIECHOTA állította össze. Petneki Áron ARCHIVALISCHE ZEITSCHRIFT. Im Auftrag des Bayerischen Haupt Staatsarchivs. . hrsg. von Otto Schottenloher. Köln—

Graz. Bd. 63. (1967): RUDOLF SCHMITZ és KARLHEINZ BARTELS tanulmánya a német, különösképpen a nürnbergi gyógyszertárak és orvosok működését szabályozó törvényekben található velencei elemekkel foglalkozik. Párhuzamosan vizsgálja a velencei és nürnbergi gyógyszertárak viszonyait s megállapítja, milyen úton érintkezett egymással a két város, milyen módon hatottak a velencei viszonyok Nürnbergre. — Számos cikk foglalkozik az első Rajna-menti püspökségek levéltáraival. Bevezetőjében ALBERT BRUCKNER összefoglalja a Felső Rajna-menti püspöki levéltárakra vonatkozó tudnivalókat. E levéltárakkal foglalkozott a svájci, délnyugatnémetországi és elszászi levéltárosok 1966 májusában tartott konferenciája. WOLFGANG MÜLLER a Felső Rajna-menti püspökségek történetének korai korszakát vizsgálja. Chur, Bázel és Strassburg püspöksége római eredetű, Konstanz püspöksége a VI. század végén keletkezik. Az első három túléli az alemannok betörését s az antik és a középkori püspökség közti kontinuitás igazolható. Az alemannok keresztény hitre térítése céljából alakul a konstanzi püspökség. OSKAR VASELLA a churi püspökség levéltárának történetét és az általa őrzött iratanyagot ismerteti. A konstanzi püspökség levéltárát BERND OTTNAD írja le, A levéltárról már a VIII. század második felében szó esik. RUDOLF REINHARDT tanulmánya a konstanzi levéltárak tudományos jelentőségéről szól. A bennük őrzött levéltári anyag elsősorban a következő történelmi témakörökre vonatkozó fórrá sok