Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szigetvári István: Munkástanácsi jegyzőkönyvek a Magyar Tanácsköztársaság idejéből : adatok a gyári munkásigazgatás történetéhez / 159–170. o.

160 Szigetvári István az ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vételéről és ezeknek az üzemeknek igazgatási és munkásellenőrzési rendszeréről.

3 E rendelet értelmében a köztulajdonba vett üzemek helyi igazgatási és termelésirányítási feladatait az ellenőrző munkástanácsok javaslatára a Szociális Termelés Népbiztosság által ideiglenesen kinevezett termelési biztos látta el. A termelési biztos feladata volt, hogy „... a termelésben az általános proletárérdekek mindennemű megsértését megakadályozza, gondoskodjék a Szociális Termelés Népbiztossága rendelkezéseinek végrehajtásáról,... és mindent megtegyen a termelés folytonosságának biztosítása érdekében."

4 A gyár munkástanácsa foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a volt tőkés tulajdonost, Lingel Károlyt javasolja termelési biztosnak, „de Károly úr... magatartásából látja, hogy ez teljes lehetetlenség. Nem hiszi, hogy egyáltalán lehetséges lesz Károly úrral együttműködni, mert letört tőkést lát benne, aki mindig azon lesz, hogy felboruljon minden" Továbbá „nem tartja alkalmasnak Károly urat a termelőbiztosi állásra azért, mert nem szocialista és nem bízik önzetlenségében." (Kiemelés: SZ. I.) A gyári tanács a határozat ellenére mégis emberségesen viseltetett a volt tőkés tulajdonosok iránt, mert Lingel Károlyt műszaki üzletvezetőnek, fivérét, Lingel Jánost pedig kereskedelmi üzletvezetőnek alkalmazta, azzal a kikötéssel, hogy „aláírási joguk ezentúl nem lesz, csupán láttamozni kell nekik mindent,... respektálniuk kell ezentúl a termelő népbiztosság által kinevezendő termelő biztost és a gyári munkástanács határozatait és intézkedéseit. Ezentúl is részt vesznek az üzem vezetésében, de intézkedési jogukat csakis a kinevezendő termelőbiztos beleegyezésével gyakorolhatják."

5 Az üzemigazgatásnak a termelőbiztos mellett legfontosabb intézménye a munkásellenőrzést biztosító munkástanács volt. A munkástanács minden tekintetben ellenőrizte a termelési biztos tevékenységét. „Különösen a munkafegyelem fönntartásaiban kell fontos szolgálatot teljesítenie a munkástanácsnak a termelésben. Őket illeti a fegyelmi eljárás és a fegyelemsértőkkel szemben, úgyszintén mindennemű személyzeti ügyben .. .a termelési biztos csak a munkástanáccsal egyetértőleg intézkedhet... Őrködnie kell a proletárállam mindennemű vagyona fölött."

6 3 Tanácsköztársaság Hivatalos Lapja. 2. szám, 1919. március 27. A Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete. — Ld. még Hevesi Gyula: Szociális Termelés, A Magyar Tanácsköztársaság Iparpolitikája. Budapest 1959. 4 Szociális Termelés I. évf. 2. sz. Közli: Hevesi Gyula i. m. 68. old. 8 Lásd. erre a 4. számú jegyzőkönyvet. 6 A köztulajdonba átvett üzemben a dolgozók számától függően 3, 5, illetőleg 7 tagú ellenőrző munkástanácsot kellett választani. Ott, ahol a munkásságnak legalább egynegyede javasolta, a választás titkos szavazással történt. Már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, az októberi polgári demokratikus forradalom győzelmét követő napokban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására •— Magyarországon másodiknak a világon — a legtöbb nagyüzemben és a kisebb üzemek egy részében spontán alakultak meg az üzemi munkástanácsok, hogy a munkásság hatalmi szerveiként az üzemek egész menetét ellenőrizzék. Nem egy üzemben átvették az üzem egész életének irányítását is, megvalósítva a munkásigazgatást. A kormány látva, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja felvilágosító munkája nyomán megélénkült az üzemi tanácsok tevékenysége és a munkásellenőrzés erősen korlátozza a tőkéseket az üzemek vezetésében, 1919. február 10-én a munkásság tiltakozása ellenére, a Budapesti Munkástanács megkérdezése nélkül, szociáldemokrata javaslatra megszüntette az üzemi munkástanácsokat, s ugyanakkor minden olyan ipari, bánya- és közlekedési vállalattal összefüggő ipari üzemben, mely 25-nél több munkást foglalkoztatott, üzemi választmány alakítását rendelte el.