Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Karsai Elek: Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban / 137–158. o.
Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban 141 a mezőgazdasági termelés szocializálásáról, hangsúlyozva, hogy lényegében véve a régi nagybirtokokat alakították át szövetkezetekké, a régi vezetők irányítása alatt, valamint azt, hogy a városokban a szervezett munkásság szocialista és nem bolsevista, és hogy erősen ellenzik a bolsevik rezsimet. Mint minden jelentésében, Freeman itt is hangsúlyozta az intervenció szükségességét. Kijelentette: „Valamennyi szövetséges hatalom közül Magyarországon az angolok a legnépszerűbbek... egy brit tábornokot kellene megbízni a magyarországi politikai kormányzat helyreállításával, azaz az adminisztráció rekonstrukciójával, ameddig a választott nemzetgyűlés nem ül össze." Freeman jelentésénél azonban sokkal érdekesebb és fontosabb az FO referensének, LBN-nek megjegyzése, amelyben kifejti : ha a nagy feudális birtokosok maguk mögött újra hatalmat fognak érezni, (különösen ha ez idegen szuronyok formájában jelentkezik), meg fogják kísérelni, hacsak nem ügyelnek rájuk nagyon, hogy visszaállítsák régi uralmukat. Ha azonban ezt megteszik, vagy éppenséggel csak komoly gyanú van arra, hogy ezt meg akarják kísérelni, akkor az összes munkások és parasztok ellenünk lesznek. „Ha bármiféle intervencióra sor kerül, annal* kezdettől fogva kapcsolatban kell állni olyan emberekkel, akikben bízik az ország: a mérsékelt szocialistákkal és a radikálisokkal a városokban, és a radikális parasztokkal a falvakban. Egy Károlyi gróf, vagy egy Teleki gróf jelenléte számunkra csak hendikep lehet," Még lényegesebb azonban az, hogy e jelentés alapján július 10-én az FO tájékoztatta a Párizsban tárgyaló Balfourt, mégpedig oly értelemben, hogy késedelem nélkül szükséges elhatározásra jutni a magyarországi bolsevizmus kérdésében, mert az Ausztriára és Csehszlovákiára nézve állandó veszélyt jelent. A tájékoztató felhívja Balfour figyelmét azokra a komoly kötelezettségekre, amelyek Őfelsége Kormányát terhelik amiatt, hogy Magyarországon brit javakat vettek állami kezelésbe, és megkárosítottak brit alattvalókat. Az FO végül kifejti azon nézetét, hogy időveszteség nélkül, haladéktalanul, a többi kormányokkal együtt közös akciót kell kezdeni, amely véget vet a dolgok jelenlegi állásának. 10 Végül: 1919. július 24-én jelentette Freeman Bécsben Troubridge admirálisnak: hetek óta érintkezésben áll a különböző szakszervezeti vezetőkkel, akik teljes nyíltsággal tárgyalnak arról, hogy a jelenlegi kormányt fel kellene váltani egy mérsékelt szocialista kormánnyal. Hajlandók is lennének a következő engedményekre: 1. Teljes szakítás az oroszországi bolsevista kormánnyal. 2. A propaganda minden formájának a megszüntetése. 3. A gazdasági életben a magántulajdon elvének visszaállítása. 4. A képviselőház megválasztása (titkos és szabad választások alapján). 5. Egy alkotmányos kormányzat létrehozása, a felsőház megalakítása azzal a különbséggel, hogy a felsőházba nem öröklés, hanem választás útján lehet bejutni a különböző foglalkozási ágak vezető emberei közül. A szakszervezeti vezetők véleménye szerint a jelenlegi kormányzatot nem tudják megdönteni és nem tudnak helyére egy mérsékelt szocialista kormányt állítani, ha nem kapnak segítséget, vagy legalább határozott ígéretet az antanttól. Freeman végül megjegyezte, hogy az utolsó két hétben Cuninghamemel összeköttetésben állott, s jelentős és lényeges információkat szolgáltatott neki katonai 10 Iratok 4. sz. 11 Iratok 5. sz.
