Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szinai Miklós–Szűcs László: Iratok az 1918–1919. évi magyar forradalmak történetéhez az Osztrák Külügyi Levéltárban / 105–136. o.

Iratok 1918—1919 történetéhez az Osztrák Külügyi Levéltárban 107 tokban helyezkednek el. Mind az elnöki, mind az általános iratok esetén a legnagyobb tárgyi csoport az egy-egy ország ügyeivel foglalkozó iratok együttese (pl.: Liasse Ungarn, Liasse Grossbritannien stb.).Ezen belül újabb tárgyi csoportot képeznek az illető ország egyrészt más országokhoz való viszonyát tárgyaló, másrészt belügyeivel kapcsolatos iratok. Ezek közül egykorúlag a nagyobb, az egyes országok egymáshoz való viszonyát tárgyaló csoportokat általában római, a kisebb tárgyi csoportokat pedig arab számokkal jelölték, de az egyes összetettebb csoportok jelölésére a római és az arab számok kombinációját is alkalmazták. Ez a jelzet rendszer azonban egyrészt nem egészen következetes, másrészt, mivel leltárunkban természetesen csak magyar vonatkozású tárgyi tételekből és csak a forradalmak idejéből közlünk iratokat, a tételbeosztás eredeti logikája leltárunk rendszerében csak nyomokban követhető. Az elnöki iratok közt található Nachlass Otto Bauert nem a fenti rendszer szerint rendezték. Itt dossziékban helyezték el az egyes tárgyi csoportokat. A hagyaték legtöbb irata az Anschluss kérdésével és magyar vonatkozású ügyekkel foglalkozik. A magyar dosszién belül az egyes kisebb ügycsoportok az abc betűivel jelzett kisebb dossziékban találhatók. Valamennyi tétel-,és dossziécím az egykorú osztrák irattári meghatározás fordítása. Leltárunk tehát kivonatait a Staatsamt für Aeusseres fondján belül az elnöki iratok, az Otto Bauer-hagyaték és az általános iratok állagainak rendjében, azokon belül pedig egyes tárgyi csoportjaiknak sorrendjében közli. A legkisebb tárgyi csoportoknál-^melyek a tagolás rendszere szerint különböző szintűek lehetnek) megadtuk annak a doboznak a számát, melyben az iratok a Staatsamt für Aeusseres fondján belül találhatók. A tárgyi csoportokon belül az egyes ügyiratok rövid tartalmi kivonatai ugyancsak eredeti rendjükben követik egymást. Az adott irat keltezése után megadjuk az irat közelebbi jelzetét (iktató számát) is. Az egyes iratok tartalmi kivonatai arra adnak választ, hogy ki készítette az adott iratot, kihez intézte és miről szól. Minthogy az iratok túlnyomó többsége esetében a címzett az osztrák külügyminisztérium, ennek ismételt feltüntetésétől eltekintettünk. Tekintettel válogatásunk fő szempontjára a tárgymeghatározásoknál az egyes iratok magyar vonatkozásait emeltük ki. A kiválasztott iratokat lefilmeztettük, illetőleg xerox felvételeket készítettünk róluk. A filmek és a felvételek megtalálhatók a Magyar Országos Levéltárban. A tematikai leltárban a bécsi dobozszámok után következő „W" (Wien) betűvel jelölt számok utalnak a megfelelő anyagrész filmjét tartalmazó OL filmtári dobozra, az „U" betűs számok pedig a xerox felvételek helyét jelölik meg. A legfontosabb iratok közül néhányat függelékben teljes terjedelemben is közlünk. Ezúton is köszönetet mondunk Anton Németh úrnak, az Österreichisches Staastarchiv munkatársának, aki az általa készített leltár rendelkezésünkre bocsátásával és sokoldalú szíves segítségével megkönnyítette munkánkat.