Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Sashegyi Oszkár: Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba : iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez / 63–104. o.

92 Sashegyi Oszkár Mind ezen szövetséges részek egyenkint saját független kormánnyal és törvényhozással birnak, s mind bel mind kül ügyeiket saját ministeriumaik által egymástól függetlenül intézik. Az osztrák birodalom integritásának fentartása, s a habsburgi ház trónjának biztosítása végett a birodalom egyes részei együtt véve egy szövetséges testületet képeznek. A birodalom népképviselői ugy összesen mint részenkint kötelezik magokat magok és küldőik nevében, hogy mindaddig, míg a pragmatica sanctioban megállapított örökösödési rend szerint a habsburgi háznak valamely tagja a trónra törvényes jogot igényelhet, mindaddig az osztrák birodalom integritásának fentartása végett egy közös fejedelem országlása alatt szövetségben maradnak, s a törvényes fejedelemnek jogait és trónját életökkel és verőkkel megvédeni fogják. A szövetségnek nagyobb biztosságára egy 60 ezer főből álló szövetségi hadsereg állítatik fel, mellyhez a szövetséges részek (a székhelyet kivéve) népességök és területök arányában fogják az ujonczokat kiállítani. Ezen hadsereget a szövetséges részek mindég teljes számban tartani kötelesek. A szövetségi hadseregnek rendes és folytonos állomásul Bécs és környéke tűzetik ki, mint a szövetségi hatalomnak székhelye. Ezen hadseregnek vezényleti nyelve német és ő felségének személyes kormánya alatt áll. Organisatiója s a tiszti állomások kioktatása egyedül és kizárólag Ő tőle függ, a szövetséges részek minisztériumainak befolyása nélkül. Ezen hadsereg az egyes szövetséges székek honvéd seregeivel béke idején semmi összeköttetésbe nincsen. Ha a szövetséges birodalomnak tekintélye kívánná, vagy az egyes szövetséges részek megsértett érdekei követelnék, vagy ha a külföldön olly politika kezdene lábra kapni, melly az osztrák szövetséget, alkotmányát és vele ő felsége trónját veszedelemmel fenyegetné, vagy végre midőn az összes birodalomnak vagy egyes részeinek érdekében áll a külföldön egy vagy más politikának támogatása, a szövetségi hadsereget ő felsége a külföldön is használhatja; sőt szükség esetében ő felsége a szövetséges részek képviselőit honvéd seregeiknek rendelkezése alá leendő bocsátása végett is felhívhatja. Ő felsége a koronázás alkalmával leteendő királyi esküvel biztosítja a szövetséges részeket, hogy ezen szabadság levél által biztosított alkotmányos jogaikat s az arra alapított sarkalatos törvényeiket mind maga megtartani, mind mások által megtartatni fogja; s valamint biztosítja a szövetséges részeket továbbá arról is, hogy a szövetségi hatalmat alkotmányellenes czélokra felhasználni nem fogja, úgy viszont nyilvánítja, hogy ezen szövetség felbontására s fejedelmi jogainak csorbítására czélzó bármely törekvéseket visszatorolni legfőbb királyi tisztének fogja ismerni. A szövetséges nemzetek képviselői egymás irányában kötelezik magokat, hogy ha bármellyik szövetséges résznek ezen szabadság levél által biztosított alkotmánya, szabadsága, integritása, akár kül akár bel ellenség által megtámadtatnék, a megtámadott részt minden erővé! közösen megvédeni fogják. A szövetségi viszonyban kellő összehangzás s barátságos egyetértés tekintetéből a szövetséges részek vámegyesületbe lépnek, mellynek szabályait az egyes részek kereskedelmi és financiális viszonyaihoz alkalmazva a kereskedelmi és financz ministerek fogják kidolgozni. Az osztrák birodalom status adósságainak törlesztésében (kivévén a székhelyet) minden szövetséges részek népesség és birtok aránylag részt vesznek. Bécsben szövetségi pénztár állítatik fel, mellybe a szövetséges részek népesség és birtok arányban 50 millió pengő forinttal járulnak évenkint. A szövetségi pénztár viseli a szövetségi hadsereg felszerelésére és ellátására, ő felségének tisztelet dijjára, a székhely administrationalis költségeire, a status adósság kamatjaira és törlesztésére szükséges kiadásokat. A szövetséges részek alkotmánya fő elvekben mindenütt egyenlő. A székhely csak annyiban különbözik a többitől, hogy annak területén a lakosok nem csak a ujoncz állítástól, de mindennemű adózásbeli terhektől is mentesek, s administrationalis költségeit a birodalom szövetségi pénztára viseli. Ö Felsége mindegyik szövetséges országba Helytartót nevez, s azt vissza is hívhatja. Ő Felségének, valamint szinte Helytartójának is személye sérthetetlen. A végrehajtó hatalmat az illető szövetséges részek felelős miniszterei által Ő felsége nevében a Helytartók gyakorolják. A törvényhozó hatalmat egy képviselőházban a népképviselők gyakorolják, s e hatalmat egyedül ö felségével osztják meg.