Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben 47 A pénzügyi kezelés és a számvitel május 20-án bekövetkezett decentralizálásakor létrehozták a főintézőségeken székelő kerületi számvevőségeket. A cél a járási számtartási felügyelőség bizonyos fokú tehermentesítése volt. A számadások, pénztárnaplók, a pénzszükségleti előirányzatok ellenőrzése, ezeknek a pénztári főkönyvekben történő rögzítése ezen túl azt a célt is szolgálta, hogy a. nagyobb helyismerettel rendelkező főintézők hatékonyabb ellenőrzést gyakoroljanak az egyes gazdaságok fölött. Az új szerv létrehozásával kapcsolatos várakozások ellenére, az ügyintézés még nehézkesebbé vált. Az új közbeiktatott szerv hatására a főintézőségi apparátus sok esetben akadozová tette, mind a járási felügyelőség, mind pedig az egyes gazdaságok működését.

51 5. Az egységes szervezetbe tömörült járási szocializált gazdaságok helyzetét, az elmondottakon kívül még két féle külső hatás is érte. Az egyiket az országos, ill. megyei főhatóságok, a másikat pedig azon politikai szerveknek a tevékenysége jelentette, amelyek környezetében az egyes gazdaságok vagy a járási felügyelőség működtek. a) A Somogy megyében megalakult Földmíves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja volt a járási felügyelőségek közvetlen felettes hatósága. Az élén Fáber Aurél állt, de működését mindvégig figyelemmel kísérte Latinca Sándor is. A nehezen tisztázható helyi jellegű, főként politikai szervekkel folytatott vitákban, általában az ő döntései voltak az irányadók.

52 Talán innen erednek az olyan postai címzések is, mint „Termelők (Direktórium gazdasági osztálya),"

53 jóllehet ia címzés időpontjában, május 7-én a megyei Központ a Földművelésügyi Népbiztosság alá rendelt önálló szerv volt. A kialakított megyei szerv átfogta a szocializált gazdaságok egész működését, és azok irányítására ügyosztályokat hozott létre. Április közepén még csak kilenc osztály működött, a későbbiek során ezek száma egyre nőtt.Május 1-től az eddig külön kezelt államosított erdők igazgatására létrehozták az erdészeti osztályt is,

54 és a hivatali differenciálódás következtében június közepén már 17 osztály működött.

55 Dacára annak, hogy az erdészeti ügyek vitelét a szövetkezetek irányítására hivatott megyei szervre bízták, az erdőkezelés később sem került a járási gazdasági felügyelőség kezébe, hanem azoktól független erdőkezelőséget hívtak életre.

56 Ez az indokolatlan megosztás a később meginduló tatarozás! munkák idején az épületanyagok beszerzése körül sok felesleges huzavona okává vált. A Központ aprólékos ügyintézésére vonatkozóan érdemes szemügyre venni a június közepén működő ügyosztályokat. Ezek a következők voltak: gazdasági és személyzeti osztály, malom és közélelmezési osztály, élőállat, vetőmag, gabona, szén és olaj, vámmolnárok, pénztár, könyvelés, nyüvántar51 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. 52 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1000/1919. sz. 53 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. — (A hosszú „Somogy megyei Földmívesszövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja" címzés helyett a mindennapi levelezésben a rövidebb „Termelők" megjelölés honosodott meg.) 54 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 811/1919. sz. 55 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. L. még Szemere i. m. (1963) 154—156. 1. 56 Lásd 54. sz. jegyzet.