Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Györffy György: Egy XI. századi magyarországi palimpszeszt / 3–8. o.
4 Györffy György a bíráskodási kiváltságok tekintetében szószerint követi IV. László király 1276-i oklevelének szövegét, melyben a király felmenti az apátságnak a monostor mellett lévő Apáti faluját bármilyen collecta és minden bíróság alól. A hamisítványban felsorolt birtokok megfelelnek az apátság birtokállományának a XIV. század első felében; az apátnak az adómentesség és bíráskodási kiváltság iránti törekvései ugyanerre az időre tehetők. A pannonhalmi apát 1327-ben íratta át e jogokat biztosító 1270-i oklevelét, a zalavári apát pedig az 1340-es években hamisította ugyanezen jogokat igénylő 1101-i oklevelét. 5 A hamis 1055-i oklevél szövege formai részeiben csaknem szószerint egyezik a hiteles oklevél szövegével. Azonos az invocatio, intitulatio, arenga, corroboratio, subscriptiones és dátum, csupán a sanctio megfogalmazásában követi az 1276-i oklevelet és a corroboratioban sajátságos beszúrást tesz. Miután a corroboratio elején beszúrja, hogy az intézkedés de consensu votivo serenoque consilio karissimi fratris nosstri, Bele ducis történt, a megpecsételésről szóló mondatot: sigilli nostri inpressione signavimus, így változtatta meg; sigilli eiusdem dilectissimi fratris nostri B. ducis inpressione signavimus. Az oklevél utolsó sora alatt máig fennmaradt a hiteles alapítólevéllel egyező befüggesztéssel egy uralkodói pecsét töredéke, amely az uralkodó arcát és mellét tünteti fel: az oklevél szövege szerint Béla herceg pecsétje. A diplomatikában példa nélkül áll, hogy a király nem saját pecsétjét, hanem egy másik uralkodó, az ország egyharmadát kitevő ducatus-t önállóan kormányzó dux pecsétjét függeszti rá az oklevélre. Ez a tény önmagában is gyanút kelt és a rosszul megoldott hamisítást mi sem mutatja jobban, mint hogy ezt a hamisítványt sohasem merték perben bemutatni. A hamis oklevél felhasználásának más akadálya is volt. Komjáthy Miklós 1960-ban a hiteles alapítólevélről írott tanulmányában megállapította, hogy a hamis alapítólevél szövegét levakart hártyára írták, az alig kivehető korábbi szövegről pedig az a benyomása keletkezett, hogy görög betűk vonalvezetését követi. 6 Ezt a körülményt kivizsgálandó 1961-ben a palimpszesztet beható tanulmányozás végett Budapestre vittem. Ultraviolett fényben való vizsgálat során 7 be5 Erdélyi, PRT. II. 364, VII. 505. Erdélyi a hamisítás időpontját 1416-ra tette a következő elgondolás alapján: A hamisító IV. László 1276-i okleveléből szóról szóra átvette a tihanyi sziget (ma félsziget) adómentességére és a bírói kiváltságokra vonatkozó szavakat, de ezt kiterjesztette a sziget mellett fekvő többi birtokokra is, a tihanyi apát pedig 1416—18-ban folytatott pert egyházi bíróságok előtt a sziget mellett fekvő falvai tizedjövedelméért és 1417-ben Zsigmond királytól pallosjogot kapott összes birtokaira. (A tihanyi apátság kritikus oklevelei. Budapest 1906. 55—57). Erdélyi feltevésének ellentmond, hogy a hamisítványban szó sincs egyházi tizedekről, ami 1416—18-ban a pör tárgya volt, de nincs szó pallosjogról sem. A mansio-k szolgálat szerinti felsorolása is korábbi időre mutat; a XIV. század második felében hamisított 1358-i összeírásban sessio-król olvasunk (Uo. 50.). 6 Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái. Levéltári Közlemények 26(1955) 47: „Csak sejtésszerűen merem lejegyezni, hogy a ledörzsölt szöveg betűroncsaiból mintha görög betűk vonalai tűnnének elő." 7 E helyen mondok köszönetet dr. Csóka Lajos főapátsági levéltárosnak az oklevél előzékeny kikölcsönzéséért, dr. Vajay Szabolcs UNESCO attachénak különleges fotóanyag beszerzéséért, dr. Györffy István klinikai docensnek, dr. Borsa Iván levéltári osztályvezetőnek es Kaszala László országos levéltári fényképésznek a különleges eljárással készített fényképfelvételekért, végül dr. Kumorovitz L. Bernát c. egyetemi tanárnak ä pecsét gipszmásolatának elkészítéséért.