Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

38 Tóth Tibor szolidálódással párhuzamosan visszaszorultak a radikális falusi mozgalmak, és úgy látszott, hogy a tartalmában alapvetően új, de megjelenésében ismerősnek tűnő nagybirtokrendszer továbbra is meg tudta magát menteni, és ez - a bizonyos vonatkozásban megalapozott látszat - a kis- és nagyüzemek egymásmellettiségét egészségtelen szembeállássá deformálta. Az igali járásban 36 szocializált nagyüzem alakult márc. és ápr. folyamán,

5 mégpedig 35 szövetkezetként, egy pedig, a hetényi volt piarista gazdaság, azonnal állami nagyüzemmé szerveződött. A későbbiek során a kétféle típus igazgatása teljesen azonos módon történt, a köztük levő tervezett különbségek fokozatosan elmosódtak. A két típus közötti különbséget egyébként — amennyire a rendelkezésre álló anyagból megállapítható - abban látjuk, hogy míg az ún. szövetkezetek, a termelt jövedelem egy részének a gazdasági év végén történő kiosztását tervezték,

6 addig ez a hetényi gazdasággal kapcsolatban sohasem vetődött fel. Az így szocializált 36 gazdaság azonban nem jelentette a járás összes 100 holdon felüli birtokát. Ápr. 16-án Biedermann járási felügyelő azt jelentette, hogy járásában vannak olyan nagybirtokok, melyeken még mindig nem történt meg a szocializálás.

7 Dr. Klein Samu 219 k. holdas törökkoppányi birtoka

8 például saját kezelésében maradt, Becsák Károly kazsoki birtokos 100 holdon felüli birtokát kishaszonbérletek - idejében történő - létesítésével mentette meg.

9 A nagyüzemek teljes szocializálását másrészről a földnélküli lakosság kielégítetlensége is akadályozta. Ezt a problémát igyekezett megoldani a kormányzat és a megyei vezetés is a házhelyosztások lehetővé tételével, amelynek következtében - helyi kezdeményezésből - már történtek is parcellázások a járásban.

10 Az akadályok lehetőség szerinti és sürgős felszámolásával egyidejűleg a 48 929 k. hold 1520 D-ölnyi földön gazdálkodó igali körzetben hét főintézőséget alakítottak ki. A kerület magja az összbirtok 40°/o-át kitevő mernyei uradalom lett, amelynek a járás, £11. a megye területén kívül eső tartozékait is, a célszerűbb kezelés érdekében az igali körzethez csatolták. Az alábbiakban azokat a hivatalszervi kereteket szeretnénk megrajzolni, amelyek között a 36 intézőség, 7 főintézőség és a járási gazdasági felügyelőség augusztus elején megszűnő működése lejátszódott. * 1. A szocializált gazdaságokra megalakulásuk idején rendkívül nagy feladat várt a Dunántúlon. A hadieseményektől távol, békésebb viszonyok között biztosítaniuk kellett az ország, az éhező főváros és a Vörös Hadsereg ellátását. Ezt a nagy erőfeszítést a háborús termelés által kizsarolt mezőgazdaságtól várták. A Nagytoldi pusztai intéző pl. így vázolta gazdaságának tarthatatlan helyzetét: „A bérlőné a háborús coniunctura alatt az amúgy is hiányos munkaerővel a gaz5 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1132/1919. sz. G Uo. Iktatatlan iratok. 7 Uo. 167/1919. sz. 8 A Magyar Szent Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897. 2. k. 102. 1. 9 KÁL, Igali járási főszolgabíró iratai. 1956/1919. sz. 10 Szigetvári i. m. (1959) 18. 1,; KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai 1919. Iktatatlan.