Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1967-ben / 341–358. o.
KRÓNIKA A MAGYAR ÁLLAMI LEVÉLTÁRAK 1967-BEN* Az 1967. év jelentős szervezeti változása a területi állami levéltárak tanácsi kezelésbe adása volt. A tervév folyamán levéltáraink iratanyaguk rendezési, selejtezési és segédletkészítési munkája mellett befejezték „Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány számára végzett országos adatfeltárást. Központi helyet kapott a levéltárak kiadványi és népművelő munkájában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplése. Az év júniusában — közel másfél évi szünet után — újra megkezdte munkáját a bécsi magyar polgári levéltári kirendeltség. * A Levéltári Osztály által kiadott irányelvek szerint az állami levéltárak 1967. évi munkatervét a terület harmadik ötéves terve célkitűzéseinek megfelelően kellett összeállítani. A tervek készítésénél az eddigi gazdasági ellátottság, technikai színvonal és létszámkeret-adta lehetőségekre kellett építeni. A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák tervezésénél tekintettel kellett lenni arra is, hogy az egyes levéltárak az értékhatár felettinek nyilvánított szerveket legalább egy alkalommal az előző öt év folyamán meglátogatták-e. Ellenkező esetben az első adatfelmérő szervlátogatásokat (a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az általános iskolák kivételével) az év folyamán be kellett fejezni. Ugyancsak el kellett végezni valamennyi megyei tanácsi és járási tanácsi VB osztály egyszeri ellenőrzését, függetlenül attól, hogy a levéltár ezeknél a szerveknél utoljára mikor végzett vizsgálatot. Az iratrendezés területén elsősorban az anyag fondokra, állagokra és sorozatokra bontását kellett tervbeiktatni. Ahol a fondjegyzék már elkészült, — és különleges gátló körülmény nem állt fenn —• meg kellett kezdeni a levéltári anyag fondcsoportok szerinti rendjének kialakítását. A középszintű rendezésnél egy-egy fondcsoport vagy raktárrész teljes feldolgozására kellett törekedni, s el kellett kerülni a munkaidő sok fondcsoportra és fondra való szétaprózását. Iratselejtezés terén a Levéltári Osztály felhívta a figyelmet arra, hogy durva selejtezés címén nem szabad ún. finom vagyis tételes ügykörjegyzék használatát igénylő selejtezést végezni. Egyes levéltárak ugyanis eddig ilyen úton kerülték meg az ügykörjegyzék összeállításával kapcsolatos többletmunkát. Ha egy fondhoz vagy állaghoz nem volt használható ügykörjegyzék, akkor a levéltáraknak a tényleges munka megkezdése előtt (a próbaselejtezés tapasztalatainak figyelembevételével) maguknak kellett ügykörjegyzéket összeállítaniok, s azt jóváhagyás céljából a Levéltári Osztálynak meg kellett küldeniök. A segédletkészítés terén a tervidőszak alatt elsősorban az alapleltározás és az áttekintő raktári jegyzékek összeállítása terén mutatkozó elmaradást kellett felszámolni. A kiadványmunka keretében elsősorban „Az élet megindulása a felszabadulás után" című forráskiadvány anyaggyűjtésére kellett időkeretet biztosítani. Azok a tudományos dolgozók, akik a szerkesztőbizottságtól erre felkérést kaptak, tovább folytatták „A rendi képviselettől a szocialista demokráciáig" című kötet kijelölt tanulmányainak elkészítését. Minden * A „Gazdálkodás. Technikai fejlesztés" c. részt Nagymihály Lajos bocsátotta rendelkezésemre. A statisztikai adatok jelentős részét Kardos Kálmán összeállításából vettem át.
