Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

Polgári peres eljárás a királyi curián 1724—1848/49 309 található 1829. évi „votum separatum"-a az exceptiók és allegatiók törvényes számának be nem tartása s a perhúzások ellen büntető szankciókat sürget, különben a perek „sicut hactenus, deinceps quoque. . . ultra aetatem humanam protrahentur". A kancellária „in diaetalibus" kiküldött bizottságának 1844, évi előterjesztése elismeri, hogy Magyarország legfelső bíróságán, a kir. cürián, az ítélkezés csaknem az év felén át szünetel,, „amire egy népnél sincs példa".

118 A hibák megállapítása után azonban pl. Eötvös és Sigray hangsúlyozzák, hogy a Hármaskönyvön alapuló peres eljárás „örökre" megtartandó, „nam aliter. .. totius nobilitatis regní Hungáriáé jura ... in nihilum redigerentur". A kancellária idézett előterjesztése pedig a curia ítélkezésének kritikája után azt szögezi le, hogy az octavalis táblai pereknek a jelenleginél gyorsabb folyása nem volna kívánatos, „mert az a Magyarországon egyébként is elég kevéssé szilárd birtoklást még fluktuálóbbá tenné, s az ingatlanok árát és a magánszemélyek hitelét még jobban megingatná. Hogy tehát az ősiségi jogrendszernek törvénnyel való regulatiójáig a táblai perek intézésének módja változatlanul hagyandó, azt a közjó szempontja látszik ajánlani." A középkori formákat őrző magyar jogszolgáltatás és perrend valóban az 1848/49. évi átalakulásig alapvető módosulás nélkül fennmaradt, míg a bekövetkezett változások a feudális jogrendszert az ősiségi joggal együtt egészében elsöpörték. Addig azonban, mint a fentiekkel érzékeltetni próbáltuk, nemcsak az egykorú jog általában, vagy nemcsak az anyagi jog, hanem a birtoklás bizonytalanságát különösen fokozó perjog is ott szerepelt azoknak a tényezőknek a sorában, melyek — a belterjes gazdálkodáshoz való kedvet s a beruházáshoz szükséges hitel, tőke stb. megszerzését akadályozva, a felépítmény negatív visszahatásaként — a gazdasági-társadalmi fejlődés alakulására a legerősebb befolyást gyakorolták. Tanulmányunk tehát a feudáliskori per szerkezetének bemutatásával a rendkívüli forrásértékű peranyag feltárásán s hozzáférhetőbbé tételén túl a korszak képének valósághű ábrázolásához kívánt (eddig kellő figyelemben nem részesített, de egy gondosabb, teljesebb szintézisbe feltétlenül belefoglalandó) adatokat szolgáltatni.

119 Varga Endre 118 Az idézeteket, a fenti sorrendben, ld. Regnic. lt. Deput. systematicor. operator. Lad. LLL. fasc. C. no. 8, uo. Lad. LLL. fasc. C. no. 13; Kanc. lt. Acta gen. 1844: 16127. sz. 118 A jegyzetek levéltári jelzeteiben használt rövidítések: Acta gen. Acta generalia (Kancelláriai levéltár, A. 39); Acta praes. Acta praesidialia tabulae regiae (Személynöki levéltár, 0. 71); Corresp. Kiadók. Correspondentiae, Kiadóhivatal (0. 17, ez s a további állagok, melyeknél a levéltár neve nincs feltüntetve, mind a Curiai levéltárban találhatók); Corresp. Lt. Correspondentiae, Levéltár (szintén 0. 17); Deput. systematicor. operator. Deputatio systematicorum operatorum (Regnicolaris levéltár, N. 101); Kanc. lt. Kancelláriai levéltár; Litt, tab. reg. et septemviral, Litterae tabulae regiae judiciariae et tabulae septemviralis (Kancelláriai levéltár, A. 24.); Norm. Normalia (0. 10); Proc. app. Processus appellati („5-ös perek", 0. 21); Proc. octav. Processus octavales (0. 1); Proc. tab. Processus tabulares („4-es perek", 0. 18); Prot. tab. reg. Protocolla tabulae regiae (0. 9); Regnic. lt. Regnicolaris levéltár; Rescr. reg. (hétsz. t.) Rescripta regia (a hétszemélyes táblához, 0. 11); Rescr. reg. (kir. t.) I, II. Rescripta regia (a királyi táblához) L, ill. II. sorozat (0. 12); Személyn. lt. Személynöki levéltár.