Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.

Polgári peres eljárás a királyi curián 1724—1848/49 299 ellenfél vagy a bíróság által elkövetett bármely perjogi hiba, sőt magának az elmarasztaltnak az ügyvédje által az eddigiekben elkövetett bármely hiba vagy mulasztás esetén igénybe vehető. A repulsiót ügyvédszó visszavonásával is össze lehetett kapcsolni, s ily módon a vesztes fél a pert — új érveléssel és új bizonyítékokkal, más, ügyesebb sakkhúzásokkal, - újrakezdhette és megismételhette (de a repulsióval csak az ítélet még meg nem kezdett végrehajtását akadályozhatta meg). Ezzel szemben az oppositio a királyi (s a báni) tábla egyéb, nem ősiségi joggal kapcsolatos pereiben s a többi, alsóbb nemesi bíróságokon (illetőleg más alsóbb bíróságokon nemesek ügyeiben) volt használatos, de, csak az 1729 : 33. törvénycikkben taxatíve meghatározott — a végrehajtással kapcsolatos — perjogi hibák esetén volt alkalmazható (viszont általa a már megkezdett végrehajtást is meg lehetett akasztani).

95 Az elmarasztalt alperesnek mind az oppositio, mind a repulsio hosszú időre birtokonbelüliseget biztosított, a visszaűzött pernyertes ugyanis kénytelen volt ellene „ad dandam oppositionis rationem", illetőleg „ad dandam repulsionis rationem" új pert indítani, mely az alapperhez hasonló alakiságokkal (levátával, exceptiókkal, allegatiókkal, közbenszóló ítéletekkel, fellebbezéssel stb.) folyt le. Ha e per során az ellenálló vagy visszaűző a jogorvoslat alkalmazását kellően indokolni tudta, úgy az előbbi ítélet végrehajtásának megakadályozásáért büntetésben nem részesült, s az opponens a kifogásolt perjogi hiba orvoslását érhette el, sőt a repellens — az új bizonyítékok alapján — esetleg az ügy érdemét illetően is új, kedvezőbb ítéletet kapott. Ha viszont az indokolás nem sikerült, úgy a perben alul maradt ellenálló vagy visszaűző nemcsak a per tárgyát vesztette el, hanem (az idézett 1729 : 33—34. te. értelmében) perköltséget, kártérítést s elég nagy összegű bírságot — repulsio esetén 72 forintot, oppositio esetén 200 forint vérdíjat — is fizetett, amihez (az 1792 : 16, illetőleg 1807 : 8. te. szerint) a perorvoslat alkalmazásától az újabb ítélet végrehajtásáig élvezett haszonvételek visszatérítésének kötelessége járult.

98 Még súlyosabb volt az említett perorvoslatok megismétlésének kockázata. Ennek ellenére makacs perlekedők — igazukban, vagy a feudális per esetleges95 A repulsio és oppositio eszközlésének módjára, e két perorvoslat hatályára, a vonatkozó jogszabályokra stb. ld. a 96—97. jegyzetekben felsorolt pereket, főleg az iratok közt található keresetleveleket s a végrehajtásra kiküldött kir. táblai bírák bizonyságleveleit az executiónak ellenszegülés által történt megakadályozásáról. 96 A bekezdésben foglaltakra ld. az idézett tc.-ket s az 1681 : 31. tc.-t, valamint a következő (octavalis perekből kiágazott) repulsionalis pereket: Proc. tab. 4—77, 119, 122, 130, 144, 190, 477, 500, 522, 534, 552, 555, 556, 561, 590, 635, 660, 1400, 1466, 1549, 1558, 1566, 2460, 2473, 3118, 3441, 5110, 5197, 5216, 5329, 5470, 6730, 6738, 7325, 7326. stb. sz. Ld. továbbá pl. a következő Oppositionalis pereket: Proc. tab. 4—59, 65, 120, 125, 301, 491, 694, 813, 1321, 1501, 1512, 1945, 2252, 2378, 2499, 3472, 3761, 5070, 5082, 5084, 5232, 5644, 6732, 7026. stb. sz. Végül ld. a 4—264, 1768, 2252. sz. perek s a 97. jegyzetben felsorolt perek ide vonatkozó utalásait. — Az oppositio és repulsio hasonlóságai miatt előfordul, hogy egy perben mindkettőnek helye lehetne, s ezért vagy egyébként az ellenszegülés elnevezésében bizonytalanság mutatkozik, vagy a per jellege változik meg úgy az eljárás során, hogy a per kezdetén ideillőnek látszó perorvoslat helyett a másik válik alkalmazhatóvá. Ilyen okból a per — rendszerint — le nem száll, hanem az ellenszegülés elnevezése helyesbítődik, illetőleg módosul a per folyamán oppositióról repulsióra vagy megfordítva. Ld. pl. a 4—509, 1362, 2252, 3975. és 7026. sz. perekben. De pl. a 4—4172. sz. pert ugyanilyen okból leszállította a kir. tábla. (Vö. Szlemenics: Közöns. polg. m. törvény. IV. kv. 249—251. L; Frank: Közigazság törvénye II. rész. I. db. 254—255. 1.) 10*