Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században / 233–268. o.
A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században 251 nem főrangúak, hanem közép- és kisnemesek: bárói vagy grófi rangot legfeljebb szolgálat közben nyernek. Képviselve van köztük a polgárság is, de ez a nemesi származású hivatalnokságtól alig választható külön. A tisztviselők igyekeztek rokonaikat is a kamaránál elhelyezni s így valóságos dinasztiákat hoztak létre; ezek a hivatalnokdinasztiák azután maguk is a stabilitás tényezőivé váltak és biztosították a kamara magyar jellegét. A magyar jelleg a század első felében természetes: a Habsburg országrész magyar rendjei Erdéllyel a hátuk mögött hosszú időn át komoly politikai súlyt képviselnek. Figyelemre méltó azonban az, hogy e hivatalnok-dinasztiák helyüket — igaz, inkább a kevesebb megbecsültetést jelentő és rosszabbul fizetett kisebb állásokban — tartani tudták akkor is, amikor a politikai erőviszonyok a magyarság rovására változtak meg és a század végén, az abszolutizmus előretörésével, a tanácsosi kar egy része már idegenekre cserélődött ki. A XVII. században tehát a pozsonyi kamaránál kialakulhatott és megerősödhetett egy zömében magyar hivatalnokréteg, mely főként nemesi eredete révén erős közösségtudatot tartott fenn azzal az országgal, amelyből származott, alkalmazotti helyzete, függő jogviszonya ellenére sem vált az abszolutizmus gyökértelen függvényévé s puszta létével is gátlóan hatott az országot az örökös tartományok egyikévé lefokozni kívánó alkotmányellenes törekvésekkel szemben. E réteget egy másik fontos vonása — szakszerűsége, irodai, számvevőségi gyakorlottsága, hozzáértése — megvédte attól, hogy a század végén az abszolutizmus áldozatául essék. Így válhatott.a XVIII. századi — már jóval korszerűbb — magyar kamarai pénzügyigazgatás tisztviselői karának alapjává: ez viszont az akkor izmosodó magyar közhivatalnokréteg magvát alkotta meg. Szerepe ezért a magyar társadalomfejlődésben igen jelentős. FÜGGELÉK A pozsonyi magyar királyi kamara tisztviselői kara 1600—1700. Officiales Camerae Regiae Hungaricae Posoniensis 1600—1700. A táblázatok főforrása a 6. sz. jegyzetben említett, az Országos Levéltárban, a Magyar Kamara Levéltárában őrzött Liber Resolutionum (Liber Debitorum) (1552/1549—1748) mutatóinak 1—2. kötete, kiegészítve a Protocollum Cameralis Consilii egyes köteteinek mutatóiból vett adatokkal és a Litterae ad Cameram exaratae iratanyagában találhatókkal. Figyelembe vettük Emi er Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp. 1946) c. művében közölt anyagot is. (131—134. 1.) — A táblázatban feltüntetjük a hivatalnokok szolgálatának kezdetét és végét, megjelölve, a kinevezés, vagy ha ez nem ismeretes,: az első ismert említés időpontját s az állásból való távozás idejét, utalva a további működésre. A hivatalnok szolgálat alatti elhalálozását + jelzi. Elnökök— Praefecti Szuhay István váci, majd egri püspök, végül kalocsai érsek kinevezve , 1596—1608 Vízkelety Tamás kinevezve 1609—16.11 Petheö László (hethesi) kinevezve 1612—1617 + 1619 után Horváth Gáspár (veglai) kinevezve 1619—1624 Pálffy Pál kinevezve 1625—1646 Lippay Gáspár kinevezve 1646—1652 + Rakoviczky György legidősebb tanácsos directorként 1653—1654 Majthényi Mihály kinevezve 1655 + 7 :: "
