Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.

224 Kubinyi András Más fővárosi közjegyző is tanult külföldön: Kolozsvári Szász János pl. a bécsi egyetemre járt, akárcsak Köleséri Pál, aki nyilván a Magdolna-templom hasonlónevű káplánjával azonos.

135 Pesti Kelemenről nem tudjuk egyetemi végzettségét igazolni, Magyi azonban bizonyos, hogy nem járt egyetemre. Az óbudai kanonokok között közjegyző volt pl. Boldogasszonyfalvi Jakab, különben királyi kancelláriai jegyző.

136 Sok közjegyző működött a fővárosban. Az érsekek, vagy pápai legátusok gyakran itt tartották szentszéki üléseiket, és így ennek következtében viszonylag nagyszámú közjegyző talált magának munkát.

137 A fővárosban működő értelmiségi réteghez számíthatjuk még az orvosokat és az un. gazdasági értelmiséget. Előbbiekkel más helyen kívánunk foglalkozni, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a város lakosságához képest kevesen voltak, tevékenységük pedig elsősorban a királyi udvarhoz kötődött. A másik csoportról Jakó a következőket írja: „Műveltsége alapján lényegében a deáksággal azonosnak vehetnők, társadalmi funkciójánál és helyzeténél fogva azonban mégis megkülönböztetendőnek látjuk az ún. gazdasági értelmiség vékony rétegét ... Tagjai anyagilag általában függetlenebbek, mint a deákság nagy része, mert saját üzleti vállalkozásaikat akkor sem adják fel, ha olykor a kincstári adminisztrációban valamilyen szolgálatot vállaltak. Társadalmi súlyuk is jóval nagyobb, hiszen ők a polgárság szószólói, vezetői."

138 Lényegében egyetérthetünk a fenti meghatározással. Más helyen részletesen foglalkoztunk a kincstári személyzettel a XV. század második felében. Rámutattunk arra, hogy a kincstári adminisztrációban működő személyeknek egy része rendelkezett a deákműveltséggel, a többiek, főleg a harmincadosok és pénzverőkamaraispánok, zömükben a kereskedő — főleg fővárosi — polgárságból kerültek ki. A két testvérváros bírói székébe kerülő kereskedők többsége viselt rövidebb-hosszabb ideig kincstári funkciót.

139 A kincstári hivatalok személyzete képzettség szempontjából nem volt egységes. Az alkincstartói és pénzverőkamarási funkciót viselő (különben kereskedő) Haller János egyetemre járt,

140 Hiller Wolfgang harmincados meg éppen baccalaureusi fokozatot is szerzett,

141 de rajtuk kívül deákok, és az említett gazdasági értelmiség tagjai is működtek a kincstárban. A fővárosban élő hivatalnokok és értelmiségiek nagy szerepet játszottak 135 Szászra: Ol. Ft. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 45. fasc. 5. nr. 24, fasc. 6. nr. 1. — Schrauf II. k. 90, 189. — Kölesérire 1. pl. Uo. 95. — 01. Ft. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 45. fasc. 6. nr. 1. — Kölesérinek a Magdolna-templom káplánjával való azonosságát mutatja, hogy oklevelein a tanúk igen gyakran ottani káplántársai. 1474-ben pl. négy káplánja a Magdolna-templomnak (mind városi és mezővárosi származású!): Szatmárnémeti István, Csanádi Pál, Budai Bálint és Gyulai Bálint tanúskodott. Ol. Ft. Zágrábi érs. lt. Dec. 29. — 1480-ban ugyancsak itteni káplánok: Gyulai (Gyswla, nyilván sajtóhiba) Ferenc és Bálint, Varsányi György, Chetweck-i (bizonyára Csetneki) Máté a tanúk. Mon. Rom. Ep. Vespr. III. 266. 136 Ol. Ft. Pannonhalmi rendi lt. nr. 1165. 54. E. 2. — Liszkaival együtt hitelesít közjegyzőként Pesti Balázs fia Imre közjegyző, Ol. Ft. Zágrábi érs. lt. Dec. 63, 65. — Boldogasszonyfalvira 1. Szilágyi Loránd i. m. 117. o. 134. j. — Érdújbelyi i. m. 158. — Kovachich: Formuláéul91. — Ol. Ft. Esztergomi kpt. magánlevéltára Lad. 71. fasc. 1. nr. 17—18. 137 Pl. 1495-ben Orsó Orsini teanói püspök, pápai legátus bírói működése során Budán az előbb említett Boldogasszonyfalvait és Lindvai Mátyást alkalmazta nótáriusként. Mon. Rom. Ep. Vespr. IV. k. 44, 47, 52. stb. 138 Jakó i. m. 220. 139 Kubinyi: A kincstári személyzet i. m. 32—36. — U6: Budai és pesti i. m. 240—41. ** Uo. 243. 141 Major Pál: Mosonymegye monographiája, II. füzet, Magyar-Ovár, 1886, 195—197. — Schrauf III. k. 23, 95.