Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.

Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten 219 mát. A káplánoknál már egészen más a helyzet. Ismerjük Asszonyfalvi Lázár, Bácsi Mátyás, Daráni Tamás, Flabellátor Péter, Gyulai Máté, Hevesi Albert, Paksi Imre, Pápóczi Menyhért, Pesti György, Szegedi Tamás, Verebélyi Simon neveit. Szentmiklósi János pedig Jakabffy helyettese volt 1511-ben.

103 Látjuk, hogy többségükben más városokból, mezővárosokból származtak, ami részben Budán is kimutatható. A javadalmasoknál sem tudjuk a kizárólagos pestiséget igazolni. A kalmárcéh temploma, a Szt. Mihály kápolna igazgatói közül csak az első kettő származott biztosan a városból. Az első egy volt bíró fia, a második Űjudvari Mihály esküdt rokona Benedek, míg a harmadik, Csanádi Márton esetében ez nem igazolható.

104 A többi templomnál sem különbözött a helyzet. A Szt. György kápolna „plébánosa" Budán ugyan a tekintélyes fővárosi középpolgári származású, egyetemet végzett későbbi reformátor, Kresling János volt,

105 más templomoknál azonban még kedvezőtlenebb a kép. A királyi palota előtti kisebb Mária, másként Szt. Zsigmond káptalanra a Jagelló-korból vannak részletesebb adataink. Az első prépost, Münzer János bíró hasonlónevű fia kivételével,

106 az összes prépost magasrangú királyi tisztviselő: Huszti Márton, a királyi ének- és zenekar vezetője,

107 Várday Pál alkincstartó, majd kincstartó,

108 Piso Jakab királyi titkár,

109 a Szapolyaikorban pedig dr. Huet Márton, ugyancsak királyi titkár.

110 A kanonokok közül csak a Bécsben és Krakkóban fokozatot szerzett humanista Haller Ruprecht, Münzer unokaöccse, a hasonlónevű bíró fia budai patrícius.

111 Rajta kívül ilyen nevekre maradtak adataink: Erdélyi Tamás, Gyöngyösi Máté, Szatmári Mátyás és Tordai Imre, azaz megint többségükben mezővárosi származásúak.

112 Könnyen y

lehet, hogy királyi főtisztviselő prelátusaik egykori beosztottjaiknak juttatták a javadalmakat. A két város közigazgatási határain kívül eső egyházi intézményeinél sem más a helyzet. A legjobban az óbudai káptalan történetéről vagyunk tájékoztatva. Mivel ezt más helyen feldolgoztuk, itt csak röviden összefoglaljuk eredményeinket. A préposti javadalom itt is kizárólag magasrangú királyi főtisztviselők kezére jutott. Mind alkancellár, vagy királyi, királynéi titkár volt. A királytól megkapták a kegyúri jogot, azaz ők töltötték be a javadalmakat. Kancelláriai, kúriai, kincstári stb. tisztviselők részesültek bennük, igen gyakran anélkül, hogy papok lettek volna. (Említettük már Hásságyit, vagy a nádor protonotariusának scriptorát, Óbudai Bak Jánost.) Igen kevesen jártak közülük egyetemre, tehát a deákműveltség volt legmagasabb képzettségük. Származásukat vizsgálva többségükben városi, vagy mezővárosi polgárfiak, köztük többen budaiak. Óbudai csak kevés volt köztük, Bak mellett a királynéi Óbuda egyik legtekintélyesebb patrícius családja sarját, Futhamóth Gergelyt említhetjük, azonban ő sem csupán rokonságának köszönhette kinevezését, hanem annak, hogy korábban a szlavóniai vicebán jegyzője volt, azaz a jogtudó értelmiséghez tartozott. A kisebb javadalmasok, az^ 103 Hazai Okmánytár. I. k. Győr, 1865, 375—376. — Dl. 18701. — Ol. Ft. Esztergomi primási lt. Prot, sedis Strig. 3, 7. — Dl. 61983. 104 Kovachich Martinus Georgitts: Formuláé solennes styli in cancellaria, curiaque regum, foris minoribus, ac locis credibilibus, authenticisque regni Hungáriáé olim usitati. Pesthini, 1799, 389. — (Újudvari Mihályra pl. Ol. Ft. Erdélyi Nemzeti Múzeum Tgy. oki. 110.) — Dl. 61980, 61983. 105 Gustav Hammann: Johannes Kresling. Jahrbuch für schlesische Kirchengeschichte,. 44 (1965) 7—12. — Kereskedő apjára (?), Kreslyng Jánosra 1. pl. Ol. Ft. Pozsony v. lt. Okl. 2532. — Borsa Gedeon i. m. 360—63. — Veszprémi kápt. magánlevéltára, Gazdasági lt. Budai bortizedlajstrom, Demiénmál szőlőhegy. 106 Andreas Kubinyi: Die Nürnberger Haller in Ofen. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 52 (1963—64) 89. 107 Kubinyi András: Huszti Márton, IL Ulászló király udvari muzsikusa. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok, (sajtó alatt). 108 Uo. — L. pl. Dl. 89126. 109 Tört. Tár (1885) 765. — Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt I. k. 531. 110 Kubinyi: Die Nürnberger Haller i. m. 97. o. 110. j. 111 Uo. 96—97. 112 Dl. 20319,— Ol. Ft. Gyöngyösi ferences lt. bullái XCVI. sz. — Dl. 39059. — Prot.. Budense 129—30. — A káptalan papságából egy budait ismerünk: Budai Andrást, valamint rajta kívül egy Santhordorffi Mihály nevű papot. Mon. Rom. Ep. Vespr. IV. k. 151. — A káptalanra 1. még Kumorovitz: A budai várkápolna i. m. 109. sk. 5*