Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.

Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten 215 ben a kiváló tudós és zenész sziléziai Lang János, aki krakkói és bécsi tanulása során nyerte el az artium magister címét, vezette ezt az iskolát.

62 A polgárság gyermekeit azonban mind alap-, mind pedig középfokon elsősorban a plébániai iskolák nevelték. Városi iskolákban ugyanazt tanították, s épp úgy lehetett litteratusi címet és tudást szerezni, mint a káptalani iskolákban, ahogy ezt a Sárospatakon tanult későbbi érsek és főkancellár Szálkai László deák példája mutatja.

63 A budai és pesti iskolákban egyre kiválóbb képzettségű tanárok működtek, színvonaluk — legalábbis a budai Nagyboldogasszony templom iskolájáé — az egyetemit is megközelítette. 1452-ből ismerjük a budai Szt. Péter mártír plébánia iskolamesterének, Eperjesi Imrének a nevét. Nem tudjuk ugyan, hogy járt-e egyetemre, azonban más városból származott, és így fővárosi megbízatását nyilván tudásának köszönhette.

64 Ugyanebben az évben az ugyancsak budai Magdolna-plébánia iskolájában két clericus scole-t említenek: Rákosi Pált és Temesvári Andrást.

65 Nehéz megállapítani, hogy tanítóknak, vagy tanulóknak kell-e őket tekinteni. Mindkét esetben azonban az iskola jelentőségét tudjuk működésükből igazolni. Ha tanulók voltak, akkor ez azt jelenti, hogy még Temesvárról is jöttek tanulni Budára, ha tanítók, akkor azt, hogy az iskolában többen tanítottak. (Legalább hárman, mert egyikük sem a rektor.) Az utóbbi a valószínűbb, mert Rákosit azzal a Rákosi Bálint fia Pállal azonosíthatjuk, aki 1450-ben iratkozott be a bécsi egyetemre.

66 Ugyanennek az iskolának a rektora volt 1480-ban a szülőhelyéről Szondinak nevezett Tompa Fábián, aki 1472-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, ahol baccalaureusi fokozatot szerzett, 1480-ban pedig földesuraitól, az óbudai apácáktól kapott oltárigazgatói javadalmat szülővárosában, a Bács megyei Szond mezővárosban.

67 A budai iskolák színvonalát mutatja, hogy 1469 előtt a tekintélyes középbirtokos Kállay-család egy tagja is itt tanult.

68 Valószínűleg a Boldogasszonytemplom iskolája lehetett ez, amelyet Mátyás uralkodása utolsó évtizedében Lavai Rorbeck Pongrác, a szabad művészetek mestere és professzora igazgatott. Egy bécsi professzorral folytatott levelezéséből megtudjuk, hogy az az osztrák fővárosban uralkodó pestis idején egyik kedves tanítványát hozzá küldte Budára, továbbtanulás végett.

69 Az iskola színvonalára ez kitűnően rámutat. A Jagelló-korban változatlanul kiváló pedagógusok működtek ebben az iskolában, így 1512-ben Tobriacher Ulrik, külföldi humanisták vendéglátója, maga is igen művelt humanista.

70 Utóda lehetett Bartholomeus Francfordinus Pannonus is, aki az általa írt két latin nyelvű vígjátékot talán épp iskolásaival adatta elő farsangi kakasviadal alkalmával Budán. Francfordinus, vagy Frankfurter, az egyetlen budai polgár származású iskolamester, humanista műveltségét a krak62 Lothar Hoffmann-Erbrecht: Thomas Stpltzer. Leben und Schaffen. (Die Musik im Alten und Neuen Europa, Bd. 5.) Kassel, 1964, 31—2. 63 L. pl. Gerézdi i. m. 35—37. 64 Esztergomi káptalan magánlevéltára, Lad. 45. fasc. 4. nr. 5. (Ol. Ft.) 63 Uo. Lad. 45. fasc. 12. nr. 9. 68 Schrauf IL k. 109. 67 Uo. IV. k. 119. — Békefi i. m. 500—501. — Dl. Iä324, 18382. 68 Magyar Könyvszemle 15 (1890) 15—18. 68 Abel i. m. 42, 89. o. 79. j. — Békefi i. m. 501—502. 70 Abel i. m. 43.