Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és Jagelló-korban / 205–231. o.
Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten 213 Az imént emlegettük Mikolai Angyal István deákot. Sohasem olvashatjuk neve mellett a deák jelzőt, amikor vezetéknevén, Angyalnak nevezték; kizárólag származáshelyével, Mikolával kapcsolatban litteratus. 45 Berki Kelemen budai esküdt hol Berki Kelemen, hol Kelemen deák. 46 A pesti ügyvéd és tanácstag Győri Pál felváltva fordul elő Pál deák, Győri Pál deák és Győri Pál néven. 47 Adatainkat szaporíthatnánk. Lehetetlen tehát megállapítanunk, hogy milyen nagy volt a deákság aránya a fővárosban, sőt a városi tanácsokon belül, hiszen sokan lehettek az olyan személyek, akiket mindig vezetéknéven neveztek, és így a deák jelzőt nevük mellé nem :ették ki. Azt azonban feltételezhetjük, hogy azok a polgárok, akik mint ügyvédek, bírósági, kancelláriai, tanácsi jegyzőként fordulnak elő forrásainkban mind vagy deákok voltak, vagy pedig egyetemre jártak. 48 Mielőtt a fővárosi értelmiség és hivatalnokréteg egyes csoportjait szemügyre vennénk, pillantást kell vetnünk az iskolázásra. A litteratusok, a jogászrend meghatározásával foglalkozó kutatók joggal emelték ki a hazai tanultságot. Buda és Pest a XV—XVI. század fordulóján iskolaváros volt. A különféle számadáskönyvekből adatokat kapunk az iskolák számáról. Valamilyen ünnep, vagy más fontos esemény alkalmával ugyanis az iskolások „rekordáltak", azaz énekeltek az uralkodó, vagy egy előkelő személyiség előtt, és ezért pénzt kaptak. Az 1494—95-ös kincstári számadáskönyvben állandóan visszatérnek „a különböző iskolákban tartózkodó rekordáló iskolásoknak" kifizetett tételek. Egy alkalommal a budai és pesti iskolások közösen rekordáltak. 49 Zsigmond lengyel herceg, II. Ulászló öccse egy ízben hét iskola tanulóinak fizetett rekordálásért. 50 Hasonlóképp 1526. május 27-én II. Lajos király. 51 A testvérvárosok területén tehát minimálisan hét iskola működött. Itt voltak elhelyezve a koldulórendek magyarországi főiskolái, stúdiumai 52 is. A domonkosok kiváló, bizonyos mértékben egyetemjellegű, egyetemi grádust is nyújtó főiskolájáról már fent is szóltunk. 53 Magas színvonalú stúdiumot tartot45 L. a 40. jegyzetben id. tanulmányaink adatait. , 46 Kubinyi: Budai és pesti. . . i. m. 261. 47 Dl. 61843, 68711, 19137, 61885, 46241, 61889, 61905. — Károlyi Oklevéltár III. k. Bp. 1885, 2—3. — Ol. Ft. Esztergomi kápt. orsz. lt. Capsa 30. fasc. 7. nr. 3. — Hazai Okmánytár I. k. Győr, 1865, 393. — Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig, Bp., 1938, 1216, 1218, 1223. sz. stb. 84 Ezek után igazat adhatunk Pa>pp Lászlónak (A XVI. századi... i. m. 480.), aki azt mondja, hogy „arra lehet következtetni, hogy az iskolázás sokkal nagyobb mértékű volt a XVI. században, talán már a XV. században is, mint közvetlen emlékek alapján gondolni lehetne." Papp a deákok elterjedéséből vonta le következtetéseit. Ennek érvényét adataink szerint a 25. j.-ben fenn idézett vita sem gyengítette, sőt — mivel nem minden deákot neveztek annak — következtetéseit még élesebben is meg lehetne fogalmazni. 48 Engel I. k. 79, 97, 115, 116, 118, 121, 166, 167, 180. Vö.: A magyar irodalom története, i. m. I. k. 186—87. 50 Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herczeg budai számadásai (1500—1502, 1505.), Magyar Tört. Tár 26 (1914) 22, 25. 51 Dl. 24405. 52 Az ágostonrendiről 1. pl. Banfi Florio: Joannes Pannonius — Giovanni Unghero = Váradi János. ItK. 72 (1968) 194—200. 53 L. fenn, 11. j. "•.